Magyarországon szabadalmaztatták először a buborékos csokoládét

Finomságok készítése a Magyar Édesipar Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében, 1967. (kép forrása: Fortepan / Bojár Sándor)

A Szerencsi csokoládégyár 1923-ban nyitotta meg kapuit és hamar nagy népszerűségre tett szert. Az 1996 óta működő Szerencsi Bonbon Kft. az elmúlt 25 év alatt több, mint hatvan oltalmat jegyzett be, nagyrészt olyan, a századelőn született és máig klasszikusnak számító termékekre, mint a Szerencsi Retró (régi nevén Melódia) szelet, a Macskanyelv, az Állat ABC, valamint a kézzel készült konyakmeggy.

A cég márkanagykövetként részt vett az IP Hősök című kampányban is, amelyet az élelmiszeripari cégek körében az oltalomszerzés ösztönzésére indított az SZTNH. A magyarországi háztartások egyik kedvencének számító Szerencsi kakaópor védjegyét, a csomagoláson szereplő fehér macska karaktert 2021-ben adományozta vissza a Nestlé Hungária a Szerencsi Bonbon Kft-nek – ezt követően a Nestlé figurája helyett a Szerencsi Bonbon Kft. 2022 januárjától visszahozta a klasszikus, békebeli macskát a kakaópor csomagolásain.

Ez is azt mutatja, hogy milyen erős monopoljogot jelent akár a gyártásnál is, ha egy terméket időben levédet a tulajdonosa. Az édesipari találmányok és szabadalmak kezdete azonban még korábbra, egészen az 1800-as évekre nyúlnak vissza.

A magyar feltalálók között is jócskán akadtak édesszájúak, hiszen ebben a témában számos szabadalmi bejelentés érkezett a sokáig Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalként működő elődszervezethez. Érdekesség például az 1896-ban beadott kérelem, amely az „orvoscsemegéket” akarta meghonosítani a közhasználatban.

Ennek a találmánynak az volt a célja, hogy a csokoládé vagy más finomság elfedje a gyógyszerek keserű ízét. „Jelen találmány orvosság-csemegék készítésére vonatkozik és különböző csemegékbe, illetve befőttekbe és csokoládéba bizonyos adag gyógyszer keverésére vonatkozó eljárásban áll, miáltal a gyógyszerek ízletessé válnak a nélkül, hogy gyógyító hatásuk csorbát szenvedne” – fogalmaz a készítmény kitalálója.

Egy három évvel később beadott eljárás az ún. borcsokoládé létrehozását tűzte ki célul, azáltal, hogy kakaó, cukor, tejföl és víz keverékét nyúlós állapotig főzi, majd citromsavat ad hozzá, végül a kihűlés után tiszta borszesszel, aromatikus termények alkoholkivonatával vagy rummal keveri.

Az eljárások egyik legérdekesebb darabja azonban a lyukacsos csokoládé elkészítésére vonatkozó beadvány, amely a ma már több világhírű márka által árusított buborékos csokik őse lehet, hiszen ezt még a II. világháború előtt jegyezték be a hivatalban. A nyalánkság kitalálója azt is hangsúlyozta a leírásban, hogy az édesség térfogata így akár a kétszeresére is nőhet.

A huszadik században csak úgy hemzsegtek a bejelentési kérelmek ebben a témakörben. Ebből a korszakból származik a „vattacukrot tartalmazó csokoládékészítmény”, illetve a csokoládéból készült mozgatható tagokkal rendelkező figurák, játékok, dísztárgyak, alakzatok és „karácsonyfafüggesztékek” is.

E találmányok és szabadalmak évtizedes, sok esetben évszázados hírnévnek örvendenek, sikertörténetükben pedig a szellemi tulajdon védelme is kiemelt szerepet játszott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”