Rabul ejtette az Újvilág hódítóit az őslakosok különleges itala
2019. november 19. 17:27 Múlt-kor
Az Újvilág európaiak általi felfedezése és gyarmatosítása gyökeresen új pályára állította a világtörténelmet, és ez a legmindennapibb szokásokra és fogyasztási cikkekre is kiterjedt. A kakaó, illetve a csokoládé lassan, de biztosan világhódító útra indult, ez pedig részben egy angol kalóznak is köszönhető volt.
Korábban
Kalózból kertész
Híres könyve megjelenésének évében William Hughes egy visszafogott, illedelmes kertész benyomását keltette. Eddigre már a filozófus Conway vikomtessz szolgálatában volt annak vidéki birtokán Angliában, és a szőlőfajtákról is kiadott egy könyvet.
Az idős férfi azonban több volt a növények egyszerű szakértőjénél: amikor az Újvilág botanikájáról szóló fő műve, Az amerikai orvos (The American Physitian [sic]) megjelent 1672-ben, annak tartalma igen kalandos életútról árulkodott.
Őslakos férfi kakaóbabbal és kakaóital készítéséhez való eszközökkel egy kora újkori francia ábrázoláson (kép forrása: Atlas Obscura)
Hughes ugyanis valódi kalózként került kapcsolatba a nyugati félteke növényvilágával, különösen az Észak-Európában még szinte ismeretlen kakaóval. Valószínűleg maga sem hallott még a ma már világszerte kedvelt növényről, amikor az 1630-as vagy 1640-es években elindult az Újvilágba.
Nagy-Britannia ugyanis messze nem ismerkedett még meg az új kontinens természeti adottságaival és nyersanyagaival, mint a térségben régebb óta jelenlévő spanyol világbirodalom.
Hughes növénytani irománya az egyik első angol nyelvű, szemtanú által írt beszámoló volt a kakaóbab termesztéséről és felhasználásáról.
Az őslakosok, gyarmatosítók és afrikai rabszolgák tapasztalatait és receptjeit egyaránt figyelembe vevő írásnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a szigetország felsőbb osztályai is felfedezzék maguknak a kakaót.
A Brit Kelet-Indiai Társaság Kent nevű hajója küzdelme a Confiance nevű francia privatérhajóval 1800-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Saját megfogalmazása szerint Hughes „őfelsége hadihajóján” szolgált – e korabeli eufemizmus az úgynevezett „privatér” hajókat jelentette, azaz olyan kalózhajókat, amelyek az uralkodó engedélyével fosztogathattak ellenséges hajókat.
A hajó, amelyen szolgált, bejárta a Karib-térséget Jamaicától és Hispaniolától (a mai Haiti és Dominikai Köztársaság) Floridáig, alacsony beosztású tengerészként pedig gyakran Hughesra hárult az a veszélyes és időigényes feladat, hogy egy csónakban kievezve feltérképezze az ismeretlen szárazföldeket. Ennek köszönhetően azonban megismerte a helyi növényvilágot, és a különféle fajok felhasználását.
A mű kiadásakor Hughes már évtizedek óta ismét Angliában élt, azonban igen rendszerezett formában vette benne sorra a cukornád (amelyről azt írta, „kellemes és jövedelmező is”), a lime („kiváló a skorbut megelőzésére”), és a fügekaktusz („ha nagy mennyiséget szopogatsz belőle, lila színűre változtatja a vizeletet”) tulajdonságait is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Máig nem tudjuk, mi okozhatta a középkori táncoló pestist 08:47
- Kormányzó csak egy lehetett, Horthy több is: kik voltak Horthy Miklós testvérei? 07:39
- Hosszú időre feledésbe merültek az Európa műkincseit megmentő szövetséges kommandó érdemei tegnap
- Kresz Géza, a magyar mentősök atyja tegnap
- A legenda szerint könyves szekrénybe rejtőzve szökött meg fogságából Hugo Grotius tegnap
- A betyárromantikához kevéssé illő módon olykor meg is kínozta áldozatait Savanyú Jóska 2021.04.09.
- Vadregényes vízpart, horgásztanyák, strandolók, sportolók: a Kopaszi-gát 20. századi pillanatai 2021.04.09.
- 99 éves korában meghalt Fülöp herceg, II. Erzsébet brit királynő férje 2021.04.09.