Liangzhu kultúra, ahol a halál új értelmet nyert
2025. október 9. 09:05 Múlt-kor
A Jangce-delta 5000 éves Liangzhu kultúrája a mai Kína egyik legfejlettebb neolit civilizációja volt. Dr. Sawada és kutatócsoportja nemrég 183 emberi csontmaradványt elemzett, amelyek közül 52-t tudatosan megmunkáltak. Ezek a leletek egyedülállóak a kínai régészetben, és új fényt vetnek arra, hogyan változott meg az ember és a halál viszonya a korai városi társadalmakban.
(Forrás: Sawada és mtsai 2025, Tudományos jelentések)
Korábban
A Liangzhu kultúra és városi fejlődése
A Liangzhu kultúra mintegy 5300–4500 évvel ezelőtt virágzott a Jangce folyó deltájában, a mai Dél-Kínában. A kultúra nevét a mai Liangzhu városról kapta, ahol a lelőhely található, és a korai kínai városiasodás egyik legjelentősebb példájának számít. A központokat erődített falak és árkok vették körül. A településekhez vízvezetékek, gátak, csatornák, szertartási oltárok, paloták, műhelyek és temetők is tartoztak – mindez fejlett társadalmi hierarchiára utal.
Dr. Sawada és kollégái a Liangzhu-kultúra lelőhelyein olyan megmunkált emberi csontokat találtak, amelyeket a csatornákba és árkokba dobtak. Ez az első és eddig egyetlen ismert példa az emberi csont megmunkálására a kínai neolitikumban.
A csontok között koponyacsészéket, maszkokra emlékeztető arckoponyákat, lemezes koponyatöredékeket, átfúrt koponyákat, lapított állkapcsokat és megmunkált végtagcsontokat azonosítottak. A kutatók szerint a maradványok férfiaktól, nőktől és gyermekektől egyaránt származnak, ami arra utal, hogy nem volt kor vagy nem szerinti megkülönböztetés.
Nem erőszak, hanem szertartásos megmunkálás
A csontokon nem találtak vágásnyomokat vagy erőszakra utaló jeleket. Ez kizárja, hogy háború vagy rituális gyilkosság állt volna a háttérben.
Sok csontot a Zhongjiagang nevű településen találtak, amely a Liangzhu-kultúra egyik fontos műhelye volt. A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a csontok megmunkálása szabványosított, talán rituális célú folyamat része lehetett.
Mivel hiányoztak a vágásnyomok, valószínű, hogy a csontokat a test bomlása után gyűjtötték össze, és csak ezután kezdték el megmunkálni.
A csontleletek 80%-a befejezetlennek tűnik, és tudatosan dobták őket a csatornákba. Ez éles ellentétben áll a korábbi időszakokkal, amikor a kisebb közösségek gondosan eltemették halottaikat.
A Liangzhu kultúrában ezzel szemben a halottakhoz való viszony alapvetően megváltozott. A kutatók szerint a városiasodás és a nagyobb, személytelen társadalmi struktúrák miatt a közösségi kötelékek fellazultak.
A halottak új jelentése a Liangzhu kultúrában
Dr. Sawada és csapata úgy véli, hogy a városlakók már nem azonosultak közvetlenül a halottakkal, akik gyakran „idegeneknek” számítottak a közösségen belül. A megmunkált csontok ezért nem szent tárgyak vagy ritka ereklyék voltak, hanem inkább könnyen hozzáférhető anyagok egy olyan társadalomban, ahol a névtelen halál mindennapossá vált.
A Liangzhu kultúra megmunkált emberi csontjai nem az erőszak, hanem a szimbolikus távolság jelei. Az ősök tiszteletének helyét átvette a praktikus vagy rituális felhasználás, ami azt mutatja, hogy a korai városi élet mélyen átalakította az ember és a halál kapcsolatát a korszakban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
