Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga
2020. július 28. 15:41 Múlt-kor
1613-ban egy előkelő szamuráj útra kelt a világtól elszigetelt Japánból, hogy gazdagságra, továbbá ura számára lelki iránymutatásra leljen – miközben visszanyeri családja becsületét. Végül körbehajózta a világot, találkozott a pápával, létrehozott egy máig élő japán közösséget Spanyolországban, és még Róma polgárává is vált.
Korábban
Visszanyerni a becsületet
Haszekura Cunenaga élete a szó szoros értelmében regénybe illő, azonban teljes mértékben valós történelmi személyiségről van szó, aki hivatalosan két okból indult egyedülálló útjára: kereskedelmi egyezményeket kötni az európai nagyhatalmakkal, illetve misszionáriusokat kérvényezni a keresztény világból. A kalandozó szamuráj nyomai 400 év múltán is fellelhetők világszerte, három különböző kontinensen.
Haszekura korai éveiről keveset tudni: vélhetően 1571 körül született Honsú szigetén, a korabeli Szendai tartományban, a mai Mijagi prefektúra területén. Családját rokoni kapcsolatok fűzték a mintegy nyolc évszázaddal korábban uralkodott Kanmu császárhoz, maga Haszekura pedig abban a kiemelkedő megtiszteltetésben részesült, hogy jövőbeni ura (daimjója), Date Maszamune mellett nevelkedhetett annak udvarában.
A fennmaradt feljegyzésekből az is kiderül, hogy egy még híresebb történelmi alak, Tojotomi Hidejosi taikó oldalán részt vett Korea japán lerohanásában 1597-ben. A vele körülbelül egykorú Date ezt követően még több fontos feladatot bízhatott Haszekurára.
A nagy törés 1612-ben következett be: édesapját, Haszekura Cunenarit korrupcióval vádolták meg, és kivégezték (más források szerint rituális öngyilkosságra kényszerítették), birtokait elkobozták, és a korabeli japán szokásjog szerint fiára is hasonló sors várt volna. Daimjójaként azonban Date másként határozott: kinevezte egy általa indított európai követség élére – talán éppen gyermekkori barátságuknak köszönhette életét a szerencsétlen helyzetbe került szamuráj.
A spanyol világbirodalom ekkoriban már nem volt ismeretlen a japánok előtt: a Mexikóból a Fülöp-szigetekre ezüstöt szállító, úgynevezett Manila-gályák a Japán partjaihoz közel sodró Kurosio-áramlás segítségével fordultak vissza az Újvilág felé, időnként egy-egy vihar következtében a szigetországban szenvedtek hajótörést.
Japánban az 1540-es évek óta portugál jezsuita térítők is jelen voltak, köztük is fel-felbukkantak spanyolok – különösen a két ország perszonáluniója (1580-1640) idején. Két, keresztény hitre tért fiatal japánról is tudni, akik átkeltek Mexikóba és máshová is hajóztak spanyol, majd angol hajókon, azonban egyik útjukon a tengerbe vesztek.
1609-1610 folyamán pedig – spanyol jezsuiták vezetésével – egy japánokból álló követség áthajózott Mexikóba. A hazaútjukra velük ment a híres felfedező Sebastián de Vizcaíno is, aki 1613-ban Haszekurával indult vissza Új-Spanyolországba.
Az expedíció a Japán legjobb hajóácsai által mindössze 45 nap alatt épített, európai stílusú hajó, a Date Maru fedélzetén kelt útra (a hajót később a spanyolok San Juan Bautista névre keresztelték).
Date Maszamunét igencsak érdekelték a spanyolokkal való kereskedelem lehetőségei, a spanyolok pedig (különösen Vizcaíno) úgy hitték, a Japán-szigetektől keletre létezik egy bizonyos „Aranysziget” és „Ezüstsziget”, amelyeket szerettek volna kiaknázni.
A japán követség másik hivatalos feladata további misszionáriusok Japánba hívása volt, ez részben egy 1597-ben 26 keresztény halálával járó incidens elsimítására tett kísérlet lehetett.
A háttérben valószínűleg egyéb szándékok is mozgatták a japánokat: a spanyolok Mexikóban alkalmazott bányatechnikájának, illetve az európaiak katonai stratégiáinak megfigyelése a legvalószínűbbek. Haszekura 1613. október 28-án indult útnak Isinomaki kikötőjéből, és 1620-ig nem látta újra hazáját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre tegnap
- Korainak tartották a normandiai partraszállást a britek tegnap
- Keleti Éva közel hetvenéves munkásságát felölelő kiállítás nyílt Bécsben tegnap
- Jövő februárban jelenik meg Bill Gates memoárja tegnap
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete tegnap
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos tegnap
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását tegnap
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt 2024.06.05.