„Legalább a kerete megvan” – a tolvaj egyszerűen leemelte és elvitte a Louvre-ból a Mona Lisát 1911-ben

Összeesküvés?

Hiába került meg az ellopott kép, a korábbi nagy sajtóhírverésnek köszönhetően nem csillapodtak a kedélyek. Többen is úgy vélték, hogy valószínűtlen a magányos tettes verzió. Peruggia ugyanis alacsony termetű, körülbelül 160 centi magas volt, és ugyan a Mona Lisa egy kifejezetten kis méretű kép, de sokak szerint nem tudta volna azt elrejteni egy munkaköpeny alatt, így társak nélkül nem hajthatta végre a rablást.

Gabriele D’Annunzio, az ismert olasz nacionalista költő állította először azt, hogy ő áll a rablás mögött. Ez az elmélet annak ellenére sem terjedt el, hogy Peruggia maga is folyamatosan a hazafias motivációit hangoztatta.

Az Uffizi képtár munkatársai büszkén mutatják be 1913-ban a rablást követően restaurált művet

Egészen más sztorival állt elő egy Karl Decker nevű újságíró a The Saturday Evening Post hasábjain 1932-ben. Állítása szerint Marokkóban találkozott egy Eduardo Valfierno nevű, magát márkinak kiadó argentinnal, aki elmesélte neki, hogy a Mona Lisa elrablása csak egy nagyobb terv részét képezte.

Ezek szerint Peruggiát Valfierno győzte meg a rablásról, és ő bízta meg Yves Chauldront, egy biztos kezű francia hamisítót, hogy készítsen hat másolatot Leonardo művéről. Miután ez megtörtént, Valfierno eladta a hamisítványokat darabonként 300 ezer dollárért, ezt követően pedig Peruggia lebukásával már visszakerülhetett a múzeumba az eredeti festmény.

A sokat megélt műalkotás (a vérmesebb állítások szerint: egyik hamisítványa) 1914 januárjában került vissza a Louvre-ba

Bár a történetet még mindig gyakran emlegetik, valójában semmilyen adatunk sincs arról, hogy Valfierno létezett volna. Ugyanez a helyzet Yves Chauldronnal is, akinek a neve kizárólag ebben a történetben fordul elő, és akinek nem ismerni egyetlen hamisítványát sem. Az emlegetett hat másolatból nem került elő soha egyetlen darab sem. Sokkal valószínűbb, hogy az egész történet Decker fantáziájának szüleménye, aki fel akarta kelteni a gyanút, hogy a Párizsban manapság látható kép esetleg egy hamisító mesterműve.

Hogyan került Franciaországba?

Peruggia többször emlegette, hogy a kép Olaszországot illeti. Látott ugyanis egy tudósítást arról, hogy Napóleon csapatai mennyi kulturális kincset hurcoltak a francia fővárosba, és valószínűleg azt gondolta, hogy a Mona Lisa is ezek között lehetett. Valójában sokkal prózaibb körülmények között került Párizsba.

I. Ferenc király meghívására Leonardo da Vinci Franciaországba ment, hogy a királynak dolgozzon. Vélhetően már korábban elkezdte festeni a Mona Lisát, és Franciaországban fejezte be. Valószínűleg a francia uralkodó a művész halála után megvásárolta Salaìtól, Leonardo segédjétől.

Ezt követően a francia forradalomig a királyok palotáiban függött. Napóleonnak azonban egy kis köze mégis volt hozzá: uralkodása idején a festményt a Tuileriák palotájában lévő hálószobájába vitette.

1. Pánik a múzeumban
2. A tolvaj költő és az orgazda festő
3. Olasz festményt olasz falra!
4. Összeesküvés?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"