„Legalább a kerete megvan” – a tolvaj egyszerűen leemelte és elvitte a Louvre-ból a Mona Lisát 1911-ben
2021. augusztus 21. 13:33 Kanyó Ferenc
Korábban
Összeesküvés?
Hiába került meg az ellopott kép, a korábbi nagy sajtóhírverésnek köszönhetően nem csillapodtak a kedélyek. Többen is úgy vélték, hogy valószínűtlen a magányos tettes verzió. Peruggia ugyanis alacsony termetű, körülbelül 160 centi magas volt, és ugyan a Mona Lisa egy kifejezetten kis méretű kép, de sokak szerint nem tudta volna azt elrejteni egy munkaköpeny alatt, így társak nélkül nem hajthatta végre a rablást.
Gabriele D’Annunzio, az ismert olasz nacionalista költő állította először azt, hogy ő áll a rablás mögött. Ez az elmélet annak ellenére sem terjedt el, hogy Peruggia maga is folyamatosan a hazafias motivációit hangoztatta.
Egészen más sztorival állt elő egy Karl Decker nevű újságíró a The Saturday Evening Post hasábjain 1932-ben. Állítása szerint Marokkóban találkozott egy Eduardo Valfierno nevű, magát márkinak kiadó argentinnal, aki elmesélte neki, hogy a Mona Lisa elrablása csak egy nagyobb terv részét képezte.
Ezek szerint Peruggiát Valfierno győzte meg a rablásról, és ő bízta meg Yves Chauldront, egy biztos kezű francia hamisítót, hogy készítsen hat másolatot Leonardo művéről. Miután ez megtörtént, Valfierno eladta a hamisítványokat darabonként 300 ezer dollárért, ezt követően pedig Peruggia lebukásával már visszakerülhetett a múzeumba az eredeti festmény.
Bár a történetet még mindig gyakran emlegetik, valójában semmilyen adatunk sincs arról, hogy Valfierno létezett volna. Ugyanez a helyzet Yves Chauldronnal is, akinek a neve kizárólag ebben a történetben fordul elő, és akinek nem ismerni egyetlen hamisítványát sem. Az emlegetett hat másolatból nem került elő soha egyetlen darab sem. Sokkal valószínűbb, hogy az egész történet Decker fantáziájának szüleménye, aki fel akarta kelteni a gyanút, hogy a Párizsban manapság látható kép esetleg egy hamisító mesterműve.
Hogyan került Franciaországba?
Peruggia többször emlegette, hogy a kép Olaszországot illeti. Látott ugyanis egy tudósítást arról, hogy Napóleon csapatai mennyi kulturális kincset hurcoltak a francia fővárosba, és valószínűleg azt gondolta, hogy a Mona Lisa is ezek között lehetett. Valójában sokkal prózaibb körülmények között került Párizsba.
I. Ferenc király meghívására Leonardo da Vinci Franciaországba ment, hogy a királynak dolgozzon. Vélhetően már korábban elkezdte festeni a Mona Lisát, és Franciaországban fejezte be. Valószínűleg a francia uralkodó a művész halála után megvásárolta Salaìtól, Leonardo segédjétől.
Ezt követően a francia forradalomig a királyok palotáiban függött. Napóleonnak azonban egy kis köze mégis volt hozzá: uralkodása idején a festményt a Tuileriák palotájában lévő hálószobájába vitette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap