„Legalább a kerete megvan” – a tolvaj egyszerűen leemelte és elvitte a Louvre-ból a Mona Lisát 1911-ben

A tolvaj költő és az orgazda festő

A párizsi rendőrség a legújabb módszereket is bevetette, hogy a festmény nyomára akadjon. Kikérdezték a múzeum személyzetét, eljátszatták a bűnesetet, ujjlenyomatot vettek. A francia határokat lezárták, és a távozó vonatokat és hajókat átvizsgálták. A nyomozás azonban nem vezetett eredményre.

Furcsa módon ezreket vonzott a hiányzó kép a Louvre-ba, hogy a saját szemükkel lássák a tolvajlás következményét. Ráadásul amatőr nyomozók százai kívántak bekapcsolódni a kutatásba. A Paris Journal nyomravezetői díjat ajánlott fel azoknak, akik használható információt osztanak meg velük a bűncselekményről.

Jelentkezett is náluk egy névtelenséget kérő tolvaj, aki egy kis méretű szobrot juttatott el a szerkesztőségbe. Mint később kiderült, a „feladó” Honoré-Joseph Géry Pieret, a főként a biszexualitásáról ismert férfi volt. Fény derült arra is, hogy a műtárgy valóban a Louvre-ból származik.

Pieret korábban Guillaume Apollinaire titkáraként (és egyesek szerint szeretőjeként) dolgozott, aki – amikor tudomására jutott az eset –, bepánikolt, ugyanis nála is akadt olyan szobor, amelyet a múzeumból lopott. Ráadásul korábban, a modern művészetek heves támogatásának okán, még a Louvre porig égetését is javasolta. Annál komolyabb jelzésértékű tettet pedig, minthogy a világ talán legismertebb festményét ellopja, nehezen lehetett volna kitalálni.

Ráadásul az ügybe még Pablo Picasso is belekeveredett. A mester ugyanis Pierettől két ibér szobrocskát vásárolt, amelyek szintén a Louvre-ból származtak. Mivel a költő itáliai, a festő pedig spanyol illetőségű volt, attól is féltek, hogy mint idegeneket kiutasítják őket az országból. Ezért úgy döntöttek, megszabadulnak a szobroktól, és éjjel behajítják őket a Szajnába. Csakhogy az ötlettel elkéstek, Apollinaire-t ugyanis a rendőrség letartóztatta.

Néhány nappal később Picassót is behívta a hatóság, de csak kikérdezni. A festő annyira megijedt a várható következményektől, hogy még azt is tagadta, hogy ismerné Apollinaire-t. Az eljárás végül eredménytelenül zárult: a költőt elengedték, mivel semmi nem bizonyította, hogy részt vállalt volna a rablás kivitelezésében.

A szélsőjobboldali szervezetek zsidó összeesküvést sejtettek a kép ellopása mögött, egy szakértő arról nyilatkozott, hogy a tolvaj egy szexuális pszichopata, aki élvezetét leli a Mona Lisa megcsonkításában és megszentségtelenítésében. A Le Petit Parisien pedig ironikusan nyugtázta a tényt: legalább a kerete megvan.

1. Pánik a múzeumban
2. A tolvaj költő és az orgazda festő
3. Olasz festményt olasz falra!
4. Összeesküvés?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban