Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”
2020. június 17. 16:42 Múlt-kor
Korábban
A béke megkívánja az újraértékelést
Kínában ezzel szemben egyszerű határvillongásként, nem pedig valódi háborúként tekintenek rá, a történelemkönyvekben alig említik.
Ráadásul az összecsapás Mao Ce-tung katasztrofális eredményű „nagy ugrás” programja (1958-1961) végén történt, amikor a fejlődést célzó erőltetett kollektivizálás szinte felfoghatatlan mértékű éhínséget és emberi szenvedést hozott, tízmilliók halálát okozva. Kína saját történelmének ezen időszakával – érthető módon – nem szívesen foglalkozik.
Mindemellett mára Kína és India párbeszéde jobbára elfordult a nemzeti büszkeség és önállóság jelszavaitól, és sokkal inkább a globális piacon való gazdasági együttműködésre fókuszál. 2011-re két évtized alatt kétszázszorosára, 73 milliárd dollárra emelkedett a kétoldalú kereskedelem összértéke, azóta pedig csak tovább nőtt, átlépve a 80 milliárd dollárt is.
A két ország a világ második, illetve ötödik legnagyobb gazdaságának számít, világgazdasági szerepük pedig nagy valószínűséggel továbbra is meghatározó lesz az elkövetkező évtizedek során.
Az ilyesfajta kilátások hatására az országok rendszerint hajlamosak megfeledkezni a múltbéli megoldatlan kérdésekről. Kína és India esetében is ez tapasztalható, és az sem gyakran kerül terítékre, a két ország mennyire eltérő szemmel néz egymásra a 21. században.
Ugyanakkor az is látszik, hogy egyik fél sem túlzottan nyitott ama gondolat felé, hogy a múlttal való szembenézés megkönnyítené a megbékélést és a bizalom mélyítését.
Pedig a kínai-indiai háború újraértékelése kezdődhetne első körben azzal, hogy nem kizárólag a két ország viszonya, hanem a szélesebb globális helyzet kontextusában kerüljön vizsgálatra.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

művészet
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára
- Matematikai módszer segítségével azonosíthatják Vincent van Gogh festményeit
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit
- Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával
- Visszavonták egy ókori bronzszobor cenzúrázott képét az indiai tankönyvekből
- Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet
- Visszanyerte eredeti színeit Perugino korai Madonnája
- Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait
- Előkerült egy hirosimai túlélő eddig ismeretlen visszaemlékezése 13:43
- Mesterséges intelligenciával rekonstruálják az ókori kínai bambusztekercseket 11:55
- Árverésre kerül I. Erzsébet újra azonosított borostyán portréja 09:18
- 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban 08:04
- Újra látogatható Habsburg Miksa egykori trieszti kocsiútja 06:35
- Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása tegnap
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor tegnap
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz tegnap



















