2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”

2020. június 17. 16:42 Múlt-kor

A napokban halálos áldozatokkal is járó összetűzés bontakozott ki Kína és India határán, a vitatott hovatartozású Ladakh régióban. Az időről időre fel-fellángoló határvita gyökere a határvonal tisztázatlansága egy alig több mint egy hónapos háború, amely 1962-ben mély sebet ejtett a két ország korábban jó kapcsolatán. A kérdés természetesen összetettebb a térképre rajzolt vonalaknál: szorosan kapcsolódik Tibet kínai bekebelezéséhez és a két ország távlati geopolitikai érdekeihez.

határőrök
Egy kínai és egy indiai határőr méregeti egymást az 1960-as években (kép forrása: indiatoday.in)

A szövetségesek egymásnak esnek

A Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság a világ leghosszabb vitatott határszakaszán osztozik, az úgynevezett „tényleges ellenőrzés vonala” mentén a Himalája hegyei közt. 1962. október 19-én a két ország közötti határvillongások tényleges háborúba csaptak át a vitatott hovatartozású területen.

A harcok több mint egy hónapon át tartottak, ennek során Kína 23 200 négyzetkilométernyi területet foglalt el Indiától, és súlyos veszteségeket mért csapataira. Az indiai kormány nagyjából 7000 főnyi veszteséget ismert el, 1383 halottal, 1696 eltűnttel és 3968 fogságba esett katonával. A kínaiak a maguk részéről szintén „nagyon súlyos” veszteségekről számoltak be.

November 21-én aztán teljesen váratlanul Kína egyoldalú tűzszünetet jelentett be, valamint csapatai visszavonását a harcok előtti határállomásaikhoz. Egyedül Ladakh régióban megtartva 4023 négyzetkilométer területet.

E rövid háború azóta is meghatározza Ázsia két legnagyobb országának kapcsolatait, és a határvita máig feloldatlan. Peking továbbra is igényt tart 92 000 négyzetkilométernyi területre, főként az északkelet-indiai Arunácsal Pradesban.

A háború gyökeres fordulópontot jelentett India számára. A legtöbb indiai „hátbadöfésként” látta, hatalmas árulásként fogta fel a kínai vezetés részéről – attól a kínai vezetéstől, amelyet Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke (1947 és 1964 között) még testvérként dicsért a két ország barátságának csúcsán, az 1950-es években.

Ezt tükrözte a „békés egymás mellett élés öt alapelve”, avagy a „pancsa síla”, amelyre alapozva 1954-ben kétoldalú egyezményt írtak alá, majd az 1955-ös bandungi konferencia is Indonéziában, ahol Nehru személyesen mutatta be Csou En-laj kínai miniszterelnököt számos afrikai és ázsiai vezetőnek, csökkentendő a kommunista Kína akkoriban rendkívül nagyfokú elszigeteltségét a nemzetközi porondon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A dalai láma, Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök és Csou En-laj kínai miniszterelnök Indiában, 1956. (kép forrása: Wikimedia Commons)Dzsaváharlál Nehru (k) és Krisna Menon (jsz) az ENSZ központjában New Yorkban, 1956. (kép forrása: Wikimedia Commons)Indiai csapatok a Himalájában, 1962. (kép forrása: histhrill.com)Kínai katonák előtt magukat megadó indiai csapatok (kép forrása: defence.pk)Az amerikai blokád ellen tüntető fiatalok a londoni Hyde parkban, 1962. október (kép forrása: Wikimedia Commons)Indiai tisztek egy, a kínai határ mentén lévő erődítményben, 1962. (kép forrása: Getty Images)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár