Középkori temető nyomára bukkantak Brüsszel szívében

Brüsszel központjában, a Kleine Zavel környékén régi temető, benne harminc középkori csontváz került elő. A felfedezés jelentős régészeti és történeti értéket képvisel, új fényt vetve a város középkori társadalmi szerkezetére és egészségi állapotára.

Középkori temető nyomaira bukkantak a Kleine Zavelnél

Harminc emberi csontvázat tártak fel a Kleine Zavel környékén. A leletek március 19-én kerültek elő, amikor vízvezeték-felújítást, illetve a villamossínek cseréjét végezték. A csontvázakat a Miasszonyunk templom és a Petit Sablon park közötti szakaszon találták.

Az Urban.brussels sürgősséggel küldte a Királyi Szépművészeti és Történeti Múzeum régészcsapatát, hogy megkezdjék a feltárást. Már a felsőbb rétegekben is tömeges gyermektemetkezéseket, egymásra helyezett fakoporsókat találtak.

Az elfeledett kórházi temető története

A terület a 13. század végétől egészen a 18. század elejéig temetőként funkcionált. Az egykori Szent János-kórház beteg, szegény és terhes nőket látott el, és 1299-től használta a földet temetkezési célokra. 1304-ben egy részt átadtak a Zavel-templom építésére. A 16. században a környező nemesi lakosok tiltakozása miatt a temetőt bezárták.

Ez nem hagyományos plébániai temető, hanem kórházi temetkezési hely, így a régészek olyan társadalmi réteget vizsgálhatnak, amely eddig háttérbe szorult. Az elhunytak életkörülményeiről csontanalízisek és mintavételek alapján állítható össze részletes kép.

A feltárásokat az ULB egyetem hallgatóival, a Természettudományi Intézet, az SRAB (Belgiumi Régészeti Társaság) és a Szépművészeti Múzeum szakértőivel együtt végzik. A kutatások célja a középkori brüsszeli népesség egészségi állapotának és társadalmi rétegződésének megértése.

A régészet szerepe az építkezésekben

Brüsszel városa évente körülbelül 50 sürgősségi régészeti feltárást végez építkezésekhez kapcsolódóan. Ezeknek mintegy 15%-ában bukkannak középkori vagy kora újkori emberi maradványokra.

A most feltárt csontvázak olyan adatbázist bővítenek, amely már több mint 1000 középkori csontvázat tartalmaz, segítve a történelmi populációs minták és egészségügyi trendek vizsgálatát.