Legendás apák és fiúk

Kiderült, miért hagyták el lakói a mezoamerikai metropoliszt

2015. február 2. 18:09

Hosszú, mintegy 650 éven át tartó száraz periódust követően hagyták el lakói a mexikói Cantona városát a 11. században - állapította meg egy új kutatás, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb száma ismertetett.

Cantona
Labdapálya Cantonában

A La Cuenca Oriental nevű vulkáni kráterben, a mai Mexikóvárostól keletre található Cantona a maga 90 ezres népességével valaha az Újvilág egyik legnagyobb települése volt. Az erődített, feltehetően olmékok alapította város egy obszidiánban (vulkáni üveg) gazdag területen feküdt, de - a kereskedelemben betöltött jelentős szerepe ellenére - ez sem mentette meg attól, hogy lakói - eddig ismeretlen okokból - 1050 körül végleg elhagyják a települést.

A tudósok régóta vitatkoztak azon, hogy vajon kulturális okokból, vagy az időjárás rosszabbra fordulása miatt néptelenedett el a hatalmas prekolumbián metropolisz. Hogy felmérjék az egykori metropolisz klímaviszonyait, a kaliforniai Berkeley geológusai a Cantonától 32 kilométerre délre található tó, Aljojuca üledékrétegének oxigénizotóp-szintjét vizsgálták meg.

A kutatás során megállapították, hogy egy 650 éven át tartó (500-1150) periódus alatt igen sűrűn sújtotta szárazság a közép-amerikai város népességét. Ez - mint a vizsgálatokból kiderült - persze nem volt egyedülálló jelenség Mexikó fennsíkjain, ahol i.e. 200-ban kezdődött egy hosszú száraz időszak, s csak i.sz. 1300 körül, az Azték Birodalom felemelkedése idején vált újra csapadékossá a klíma.

"Cantona hanyatlása egy száraz periódus során kezdődött meg, s úgy gondoljuk, hogy a klímaváltozás valószínűleg szerepet játszott - legalábbis a vége felé - a város teljes elnéptelenedésében" - nyilatkozta a kutatásról megjelent tanulmány szerzője, Tripti Bhattacharya, a Berkeley hallgatója.

Érdekes, de Cantona népessége a szárazság beköszöntével még nőtt is, ami talán azzal magyarázható, hogy míg máshol politikailag nagyon instabil volt a helyzet, addig a város szerepe nagyon felerősödött. Az alig 150 kilométerre nyugatra levő Teotihuacan éppen akkor indult hanyatlásnak, vélhetően szintén a gyakori szárazságok miatt.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár a területre jellemző monszun éghajlatban alapvetően nem történt változás, a gyakori szárazság komoly befolyással volt a termésátlagokra. "Miután bebizonyítottuk, hogy a város felemelkedése és hanyatlása is egy gyakori szárazságokkal kísért időszakban történt, arra a megállapításra jutottunk, hogy sokkal árnyaltabb megközelítést kell alkalmaznunk, amikor azt vizsgáljuk, hogy a politikai és társadalmi szempontok a környezeti tényezőkkel együtt miként okoznak társadalmi és kulturális változásokat" - mondta el Bhattacharya.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!