Villámháborúval vette kezdetét a második világégés

Lengyelországi határátkelő lebontása

A háború előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek a vesztesekre. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár féktelen demagógiával kihasználta a németek revansvágyát, sorra szegve meg a békefeltételeket. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva a britek és franciák újabb háború elkerülését célzó megbékélési politikáját a Führer 1938-ban elfoglalta Ausztriát és Csehszlovákia németek lakta részét, 1939-ben a maradék Csehországot is, a hátát pedig a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosította.

A casus belli a danzigi kérdés lett. Az 1919-es békeszerződés a Balti-tenger partján fekvő Danzigot (ma: Gdansk) szabad várossá nyilvánította, s hogy Lengyelországnak kijáratot biztosítsanak a tengerhez, szárazföldi folyosót is kialakítottak, amely elvágta Kelet-Poroszországot az anyaországtól. Hitler már az 1938-as müncheni konferencia után a város átadását követelte, de erről a brit és francia garanciában bízó lengyel kormány hallani sem akart.

A háborúra készülő Hitler 1939 áprilisában kidolgoztatta Lengyelország lerohanásának haditervét, felmondta a lengyel–német megnemtámadási szerződést, s miután az augusztus 23-án aláírt Molotov–Ribbentrop paktummal elkerülte a kétfrontos háború veszélyét, elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német bűnözők elfoglalták a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, s Hitler a „provokációra” válaszul elrendelte Lengyelország megtámadását.

Szeptember 1-jén, 4 óra 40 perckor a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a lengyel légirő szisztematikus pusztítását, öt perccel később a Danzig kikötőjében baráti látogatáson levő Schlesswig-Holstein csatahajó is tüzet nyitott a danzigi öbölben levő lengyel Westerplatte erődre, a Kriegsmarine hajói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a lengyel tengerpart köré. Másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett. 

A 3. és a 4. hadsereg egységei megindították a támadásukat a lengyel balti-tengeri kijárat lezárására. Heinz Guderian két gyalogoshadtest által támogatott 19. motorizált hadteste visszavonulásra kényszerítette a lengyel 9. gyalogoshadosztályt és a pomerániai lovashadosztályt. A lengyelek a Brda folyó mögé vonultak vissza, lerombolván maguk után a hidakat, de a német 3. páncéloshadosztálynak már az invázió első napján sikerült pontonhidakat épitenie a folyón, és ennek köszönhetően már a második napon egyesült a 3. és a 4. hadsereg.

A 4. hadsereg kelet felé haladt tovább, a 3. hadsereg pedig dél felé támadott. A kötelékébe tartozó „Kempf” páncéloshadosztály, amelynek a magját a 7. páncélosezred és a motorizált „Deutschland” SS gyalogosezred képezte, elérte a Mlawa városa körül kiépített lengyel védelmi vonalat.

Az SS egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor megpróbáltak áttörni a lengyel aknamezők és betonbunkerek között – a lengyel tankelhárítás 8 német tankot kilőtt, 32-t pedig megrongált. A hadosztály parancsnoka kénytelen volt segítséget kérni a 11. és a 61. gyalogoshadosztálytól, és a súlyos harcok a város körül még három napig eltartottak. A lengyelek ezután feladták a várost, de ha nem lett volna ilyen kemény a mlawai védelem, a németeknek sikerült volna villámgyorsan, egyenesen Varsóra csapniuk. A Harmadik Birodalom hadereje egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, míg a keleti lengyel területek a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá kerültek.

A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimátumot intézett Hitlerhez, amelyben a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére szólították fel. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Németországnak, hivatalosan is megkezdődött a második világháború. A nyugati fronton sokáig nem történtek nagyobb szabású hadműveletek, az angol expedíciós csapatok csak szeptember közepén érkeztek Franciaországba – ezt a néhány hónapot illették később a franciák a fura háború (drole de guerre), a németek az ülőháború (Sitzkrieg) elnevezéssel.

A második világégés Európában a Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget. A csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba augusztusi bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, a harcok 40 ország területén és az összes óceánon folytak, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok száma 27, a civileké 25 millióra tehető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"