Kézlevágástól az írek büszkeségéig – 7 híres esemény, amely decemberben történt
2018. december 4. 17:41 Múlt-kor
Korábban
1991. december 25.: a Szovjetunió vége
A Szovjetunió polgárai számára – ahol még két hét volt hátra az ortodox karácsonyig – ez a szerdai nap csupán egy újabb szürke hétköznap kellett volna, hogy legyen. Végül azonban történelmi jelentőségűvé vált: a Szovjetunió utolsó napja volt ez.
A történészek napjainkban is vitáznak arról, pontosan mikor is kezdődött a szovjet állam szétesése. A halálos csapás azonban egyértelműen 1991 augusztusában érkezett, amikor a változások ütemétől megriadt keményvonalas kommunisták államcsínyt kíséreltek meg. Habár ez nem sikerült, végleg meggyengült a kommunista rezsim központi vezetése. December elején az orosz, belarusz és ukrán tagköztársaságok vezetői egy félreeső vadászházban találkoztak a mai Belarusz területén, és aláírtak egy egyezményt a Szovjetunió feloszlatásáról.
Mihail Gorbacsov pártfőtitkár (valamint ekkor már „a Szovjetunió elnöke” is) számára az egyezmény nagy megaláztatást jelentett – ezzel szertefoszlottak azon reményei, hogy egy átalakított, decentralizált szovjet birodalom vezetője maradhat. Az elkövetkező két hét során megjelenésén is látszott a megtörtség, ahogy a Kremlből egy olyan országot próbált irányítani, amelynek ki lett mondva a végzete.
December 25-én végül eljött a vég. Este 7:00-kor egy rövid beszédben, amelyet a televízió élőben közvetített, Gorbacsov bejelentette lemondását, egyben az elnöki hivatal megszűnését. Beszédét az amerikai CNN csatorna stábja filmezte, írásbeli lemondását pedig egy, a CNN jelen lévő elnökétől, Tom Johnsontól kölcsönkapott Mont Blanc tollal írta alá (saját, szovjet filctolla nem működött). Néhány perccel később Gorbacsov átadta a híres aktatáskát a Szovjetunió nukleáris arzenáljának indítási kódjaival egy tisztnek, aki a jelen lenni nem kívánó Borisz Jelcin orosz elnököt képviselte.
Este 7:32-kor következett a legszimbolikusabb pillanat: a Kreml tetejéről utoljára levonták a szovjet zászlót, a helyére pedig felvonták a cári Oroszország fehér-kék-piros trikolórját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egész életét az elesettek megsegítésének szentelte Sztehlo Gábor 20:20
- Tárlatvezetéssel és koncertsorozattal várja az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum minifesztiválja 15:05
- Évekig nem tudták, hová tűnt el egy egész zászlóalj 14:20
- Különleges, reneszánsz stílusú szobortöredék került elő Visegrádon 13:20
- Kétszer is száműzetésbe vonult Edvard Beneš, a csehszlovák állam második elnöke 09:50
- Hírhedt emberrablások – megjelent a Múlt-kor nyári száma 09:20
- Kijátszotta a szovjet légvédelmet és repülőjével leszállt Moszkvában a fiatal német pilóta 08:21
- A kártyázást és a táncolást is betiltotta Genfben a puritán életmódot követő Kálvin János tegnap