Léggömbök, léghajók és Zeppelinek Budapest fölött
2021. november 29. 16:40
Korábban
A hatalmas katonai léggömb hiba nélkül szolgált
1896. A Monarchia hadseregének a Városligeti-tó partjára telepített léggömbje valamivel „lustábban” járt föl-alá, ugyanakkor időjárástűrőbbnek bizonyult, mint Godard kapitány szerkezete. A kiállítás nyitóünnepségének látványosságaként Ferenc József üdvözlőbeszédét követően szállt fel először a katonai léghajó Dvorzsák főhadnaggyal és Koczecznik hadnaggyal a fedélzetén. Rövid lebegés után azonban, jégesőtől tartva, leereszkedett.
Nagyon újszerű katonai eszköznek számított akkoriban a légi felderítésre használt ballon. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében alig három évvel a kiállítás megnyitása előtt, 1893 augusztusában kezdte meg működését – egyetlen gömbbel – az első légballonos század.
A rendszeres napi felszállások során a kötéllel a földhöz erősített katonai légballonnal is végrehajtottak időnként szabad repüléseket. Az egyik ilyen légi út ugyancsak kalandosan alakult. A léghajót a Duna fölé sodorta a szél, majd ott, néhány száz méter magasságban megállt. Mozdulatlanul lebegett vagy fél óráig, hiába dobálták ki belőle a homokzsákokat. Egyszer csak egy szélroham végre odébb sodorta, a Szemlőhegy felé. Ekkor azonban a hatalmas gömb egy helyen megrepedt, és szinte zuhanva ereszkedni kezdett utasaival, akik között egy bárónő is volt.
A történet folytatását a korabeli újság tudósításából idézzük:
„A veszedelmet a Pórszász villából észrevette a villatulajdonosnő és az ott lakó Kisfaludy fogházfelügyelő neje, akik segitségére siettek a légi utasoknak, és több munkás segélyével megkapták a köteleket, és megmentették a segélyért kiabáló tiszteket attól, hogy ballonjukkal együtt a feléjük tátongó kőbányába essenek, ahol könnyen összetörhették volna csontjaikat. A megmenekült légi utasokat a villa tulajdonosnője megvendégelte, és azok aztán gyalog tértek vissza Pestre.”
A katonai légballon a kiállítás nyitvatartási ideje alatt végig folyamatosan működött, ezalatt összesen 7017 utast emelt a magasba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához 19:05
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05