Kétszáz év után tárgyalják újra Izland utolsó halálos ítélettel végződött bírósági ügyét

1828. március 14-én egy izlandi farm lakóit a szomszéd birtokon szolgáló cselédlány riasztotta, mert mint mondta: tűz ütött ki a házban, és két férfi bennrekedt. Kiderült, hogy a férfiak nem a tűzben vesztették életüket, hanem kalapáccsal leütötték és összeszurkálták őket. Azóta majdnem két évszázad telt el, de Izlandon nem ment feledésbe a szörnyű eset, a két halálraítélt volt az utolsó, akiket kivégeztek a sziget történetében. Szombaton megkezdték az ügy újratárgyalását és elemzését, hátha végre kiderül az igazság.

A tárgyalás háromfős bírói testület előtt zajlik a mai jogszabályok szerint. A szervezők abban bíznak, hogy fény derülhet a gyilkosság valódi motivációira, a korabeli bírósági eljárás esetleges hibáira, és arra, hogy vajon a két cselédet, Agnes Magnusdottirt és Sigrudur Gudmundsdottirt, akiket a gyilkosság elkövetésével megvádolták, megerőszakolta-e az egyik áldozat, a gazdájuk.

Az eset sokak fantáziáját megmozgatta, egy film és popdal is született róla. Hamarosan a 10. könyv jelenik meg a történetről, és egy dokumentumfilm is feldolgozza a témát. A tárgyalásra már rég elkeltek a jegyek. Az ülést Hvammstangi közösségi centrumában rendezik meg, abban az északnyugati kis faluban, amely a gyilkosság helyszínének közelében fekszik.

Az eljárásban résztvevőknek segítségére vannak az Izlandi Nemzeti Levéltárban gondosan megőrzött kézírásos bírósági dokumentumok. David Thor, az egyik bíró, aki korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt elmondta: a korabeli eljárás nem tárta fel a gyilkosság indítékát. Különösen az nem világos, hogy miért ölték meg a gazdájuknál vendégségben tartózkodó Natan Ketilssont, egy autodidakta orvost.

„Senki sem foglalkozott a gyilkosságok indítékával, ami ma nem fordulhatna elő. Manapság megpróbálnánk megérteni a gyilkossághoz vezető okokat, különösen azt, hogy a két nőnek, akik máshova nem mehettek, milyen bánásmódban volt része” - fejtette ki Thor.

A két cseléd azt vallotta, hogy a gyilkosságot a 17 éves Fridrik Sigurdsson eszelte ki, akinek ellenszenves volt Ketilsson. Végül a fiatal fiút és a 32 éves Magnusdottirt végezték ki a gyilkosságért A 16 éves Gudmunsdottir életfogytiglant kapott, amit egy dániai börtönben töltött.

A halálbüntetés annyira szokatlan volt Izlandon, hogy Dániából kellett hozatni a bárdot is, amivel végrehajtották. A kivégzésen minden farmról részt kellett vennie egy férfinak, a levágott fejeket pedig egy karóra tűzve közszemlére tették.

Hannah Kent, aki Rekviem egy gyilkos asszonyért című, magyarul tavaly megjelent regényében dolgozta fel a történteket, Magnusdottir szemszögéből ábrázolta a gyilkosságot. Kent elmondta, hogy továbbra sem hagyja nyugodni az eset, és kíváncsian várja az újratárgyalást. Hozzátette: olvasói gyakran kérdezik tőle, hogy egy mai perben vajon más ítélet születne-e, de valójában eddig nem tudott erre válaszolni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz