2020. tavasz: Halálos tudomány

Járvány idején Isaac Newtonnak is otthonról kellett dolgoznia

2020. március 14. 09:41 Múlt-kor

Isaac Newton a húszas évei elején járt, amikor 1665-ben kitört a nagy angliai pestisjárvány. A híres cambridge-i Trinity College hallgatója volt ekkor, ám e vészterhes hónapokban hazaköltözött szülőfalujába. Newton – és így az emberiség – paradox módon sokat köszönhet a gyilkos kórnak.

Newton

Habár ezt követően még két évszázadnak kellett eltelnie, mire a tudósok felfedezték a baktériumokat, amelyek a pestist is okozzák, már a 17. századi elődeink is hasonló praktikákhoz folyamodtak a járvány elkerülése érdekében, mint manapság. A 2019-ben kitört új koronavírus-járvány következtében mostanra eljutottunk addig a pontig, amikor az egyetemek látogatási tilalmat vezettek be, a vállalatok pedig lassan hazaküldik dolgozóikat, hogy otthonról végezzék munkájukat, hátha ezzel lassítani tudják a járvány elterjedését. 1665-ben is hasonlóan gondolkodtak.

Cambridge hazazavarta hallgatóit, hogy az otthon elszigetelt, mégis veszélytelenebbnek tűnő magányában folytassák tanulmányaikat. Newton is felkerekedett hát, és az egyetemvárostól 90 kilométerre északnyugatra lévő Woolsthorpe-i családi birtokra költözött, ahol 22 évvel korábban megszületett. A tudóspalántának kifejezetten jót tett, hogy nem professzorai mutattak irányt neki, hanem ő fedezte fel a természettudomány rejtelmeit.

Nem véletlen, hogy a következő évet általában Newton „Annus Mirabilisaként” szokták emlegetni, mivel ekkoriban fogalmazódott meg benne többek között a gravitációs vonzás, a mozgástörvények, valamint a differenciálszámítás gondolata.

A bolygót mozdító alma

Az utókorra maradt jegyzetei arról tanúskodnak, hogy először egy matematikai problémával foglalatoskodott, amelynek még Cambridge-ben állt neki. Majd beszerzett néhány prizmát, amelyekkel a hálószobájában kísérletezett, lyukat fúrt a redőnyébe, és a beáramló napsugár segítségével optikai kísérleteket végzett.

Az ismert legenda szerint állt a családi kertben egy almafa, amely jelentős szerepet játszott a tudomány világában. A história szerint éppen egy gyümölcsfa alatt ült, elmélyülten gondolkodva, hogy mi tartja a Holdat a Föld körüli pályán, amikor egy alma a fejére pottyanva elindította benne a gondolatmenetet, hogy a tárgyak miért esnek pontosan lefelé, és ez vezetett el a gravitációs kölcsönhatás felismeréséhez.

Newton felfedezése az volt, hogy nem csupán a Föld vonzza az almát, de az alma is a Földet. Tehát ha eldobjuk a gyümölcsöt, akkor a bolygó is elmozdul az ellenkező irányba. Bár az almafás történet nagyrészt kitalált és igencsak kiszínezett, későbbi asszisztense, John Conduitt szerint van benne igazságtartalom, mégpedig az, hogy valóban a kertben üldögélve jutott eszébe a forradalmi gondolat.

Az 1665-1666-os pestisjárvány idején London lakosságának negyede hunyt el. Ez volt a fekete halál egyik utolsó nagy támadása az öreg kontinens ellen. Newton 1667-ben tért vissza Cambridge-be, és korántsem üres kézzel. Eredményeinek köszönhetően hat hónapon belül egyetemi tanár lett, két évvel később pedig professzorrá nevezték ki.

Mi ebből a tanúság? Ha a home office magányára gondolsz, amíg a koronavírus miatt otthon kell dolgoznod vagy tanulnod, jusson eszedbe Newton példája. A múzsa ugyanis akkor is megcsókolhat, ha egy átlagos hétköznap délután – még mindig pizsamában ülve – görnyedsz otthon a laptopod fölé.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!