„Jaj nekem! Halott vagyok!” – szövegbuborékos római képregényre bukkantak
2018. szeptember 30. 10:18 Múlt-kor
Jordánia északi részén, Beit Ras nevű városban egy római sírkamrát fedeztek fel, amelyben szokatlan falfestményekre bukkantak. A „protoképregénynek” is tekinthető gyűjtemény olyan freskókat tartalmaz, amelyeken a képi megjelenítést beszédes feliratok segítik. A Dekapoliszhoz tartozó Capitolias város alapítását elmesélő festmények brilliánsak a maguk nemében, például egy építőmunkás falról történő lezuhanását ábrázoló kép mellé odabigyesztették a következő értelmező szöveget: „Jaj nekem! Halott vagyok!”
Korábban
Az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, a képregény (amelyet gyakran kilencedik művészetnek is neveznek) műfaja csupán a 19. század végén alakult ki a tengerentúlon, virágzása pedig az 1930-1940-es években kezdődött. Például a magyar képregény szó 1938-ban bukkant fel először, ám ekkor még a szövegbuborékos amerikai képregények átszerkesztett (a szövegbuborékokat kiradírozott) változatai voltak csupán a hazai piacon. Még tíz évet kellett várni arra, hogy a ma ismert képregényekre hajazó verziók kerüljenek a magyarországi boltokba. Természetesen az Egyesült Államokban már évtizedekkel korábban megtaláhatóak voltak a szövegbuborékok, ám még így is jócskán lemaradtak az amerikaiak az ókori rómaiaktól.
Nemrég fedeztek fel Jordánia északi részén, Beit Ras nevű város közelében egy római sírkamrát, amelyben szokatlan falfestményekre bukkantak. A „protoképregénynek” is tekinthető gyűjtemény olyan freskókat tartalmaz, amelyeken a képi megjelenítést beszédes feliratok segítik. A ma ismert szövegbuborékok természetesen hiányoznak róluk, ám pontosan érteni lehet, hogy az adott mondat mely szereplőhöz köthető.
A földalatti sírkamra igen kiterjedt, 51 négyzetméteres területű, és két, különálló temetkezési kamrát rejt. A főszobát négy különböző festmény díszíti, amelyeken összesen 260 alak látható: istenek, emberek és állatok. A központi helyen lévő alkotáson a Capitolias (vagyis a mai Beit Ras) nevű település, illetve Caesarea Maritima (a palesztinai Cézárea történelmi város a mai Izrael tengerpartján), Júdea provincia fővárosának védelmező istenei és a nekik bemutatott áldozat látható.
A következő freskón parasztok figyelhetők meg a mezőkön, amint ökreikkel szántanak és fát aprítanak az istenek segítségével. A harmadik nagyképen egy töltés építését láthatjuk, érdekesség, hogy egy balesetet is rögzít a festmény, ugyanis néhány munkás leesik a fal tetejéről. Míg a negyedik freskón papokat látunk, akik újabb áldozatokat mutatnak be az isteneknek.
A kutatók úgy vélik, a festmények – és azok elrendezése – egy történetet kívánnak elregélni Capitolias városának alapításáról. Először a papok az istenekhez könyörögtek tanácsért, hogy mégis hol hintsék el az új városka magjait. Utána a műveleteket láthatjuk, amint magát a házakat és a védműveket emelik, majd a környező mezők betörése és az egyéb munkálatok következnek, míg végül a közösség vallási vezetői újabb áldozatokkal mondanak köszönetet a városalapítás befejezésekor. A szakértők szerint a sír szokatlanul díszes.
A különös felfedezés legérdekesebb része azon szövegek, amelyek a képekhez kapcsolhatók. Több mint hatvan felirat magyarázza a képen is látható történéseket. A rövid mondatok közvetlenül „adnak hangot” például a védműveken dolgozó, majd onnan lezuhanó munkásoknak: „Jaj nekem! Halott vagyok!”
A feliratok zömét arámi nyelven írták, ám görög betűkkel jegyezték le, vagyis a római Közel-Kelet két legfontosabb nyelve egyszerre jelenik meg egy bonyolult összevonással. Az istenségek szájába adott szövegek nyelve azonban görög, akárcsak a betűik, míg a kevert nyelvű és betűjű szövegek a halandóké.
Capitolias az úgynevezett Dekapolisz tagja volt, amely tíz város csoportját jelenti a Római Birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén. E tíz település bizonyos autonómiával és relatív önállósággal rendelkezett. A görög és római kultúra központjai, a hellenisztikus kultúra örökösei voltak a szemita kultúrájú térségen belül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.