Ismeretlen királyi sírt tártak fel Egyiptomban

Királysír Gízában (illusztráció)

Egyiptomi és amerikai kutatók közös munkája vezetett a második átmeneti korból származó királyi sír felfedezéséhez az Anubisz hegyen. Ez a jelentős lelet fényt derít a kevésbé ismert dinasztiára, amely Kr. e. 1700 és 1600 között kormányozta Felső-Egyiptomot.

A lelet az abüdoszi dinasztiáról mesél, betekintést nyújt a királyi temetkezési szokásokba, valamint gazdagítja a korszak politikai dinamikáinak megértését. A régészek szerint a sír Szenebkai király egyik őséhez tartozhat, akinek saját temetkezési helyét 2014-ben fedezték fel Abüdoszban.

A hét méter mélyen a föld alatt található sír mészkőből készült sírkamrát tartalmaz, amelynek vályogtégla boltozatai eredetileg öt méter magasak voltak. A falakat Isis és Nebethet istennők ábrázolásai díszítik a bejáratnál és hieroglifikus szövegek maradványai, amelyeken egykor a király neve szerepelt. Joseph Wegner, az ásatási misszió vezetője megjegyezte, hogy bár még nem tudják megerősíteni, hogy kit temettek oda, vagy hogy pontosan mikor temették el, a folyamatban lévő kutatások célja, hogy megoldják ezeket a kérdéseket.

Abüdosz történelmileg Egyiptom egyik legfontosabb vallási és temetkezési helyszíne volt. A Gebel Anubis nekropolisz különösen nevezetes a természetes piramis alakú hegyéről – ez a jellegzetesség inspirálta III. Szenuszert királyt (Kr. e. 1874-1855), hogy monumentális síremlékét alatta építse fel. Ez a hagyomány a későbbi korokban is folytatódott, amikor a 13. dinasztia és az Abüdosz-dinasztia uralkodói is hasonló temetkezési helyeket választottak a sivatagi táj mélyén.

Ezzel párhuzamosan a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (SCA) egyiptomi csapata római kori fazekasműhelyt fedezett fel egy Szohág melletti faluban (Banaweet). Ez a helyszín feltehetően a helyi fazekasság egyik legnagyobb termelési központja lehetett, és kemencéket, valamint kiterjedt raktárakat tartalmaz. Emellett 32 osztrakont, démotikus és görög szövegekkel feliratozott kerámiatöredéket találtak, amelyek betekintést nyújtanak az ókori kereskedelmi tevékenységekbe. A leletek arra utalnak, hogy a lelőhelyet a 7. században újra temetkezési helyként használták, és valószínűleg a 14. századig aktív maradt.

A leletek között vályogtégla sírok és emberi maradványok voltak, köztük alvó pozícióban lévő gyermekmúmia, amit színes szőtt sapkával díszítettek. Emellett a régészek harmincas éveiben járó nő koponyáját is felfedezték. Az ásatás során olyan növényi maradványokat is feltártak, mint búzagyökerek vagy árpamagok , amelyek betekintést engednek a régió mezőgazdasági múltjába.

Sherif Fathy turisztikai és régiségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ezek a felfedezések jelentősek Egyiptom gazdag kulturális örökségének népszerűsítése és a tudományos kutatás előmozdítása szempontjából.

Az ancientpages.com információi alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Különös játékokkal múlatták az időt az azték őslakosok 
• A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását 
• Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata
• Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
• Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
• Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
• A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
• Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
• A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait