Ismeretlen királyi sírt tártak fel Egyiptomban
2025. március 18. 11:27 Múlt-kor
A Pennsylvaniai Egyetem és egyiptomi régészek közös munkája tárta fel az ismeretlen királyi sírt az Anubisz-hegyen.
Királysír Gízában (illusztráció)
Korábban
Egyiptomi és amerikai kutatók közös munkája vezetett a második átmeneti korból származó királyi sír felfedezéséhez az Anubisz hegyen. Ez a jelentős lelet fényt derít a kevésbé ismert dinasztiára, amely Kr. e. 1700 és 1600 között kormányozta Felső-Egyiptomot.
A lelet az abüdoszi dinasztiáról mesél, betekintést nyújt a királyi temetkezési szokásokba, valamint gazdagítja a korszak politikai dinamikáinak megértését. A régészek szerint a sír Szenebkai király egyik őséhez tartozhat, akinek saját temetkezési helyét 2014-ben fedezték fel Abüdoszban.
A hét méter mélyen a föld alatt található sír mészkőből készült sírkamrát tartalmaz, amelynek vályogtégla boltozatai eredetileg öt méter magasak voltak. A falakat Isis és Nebethet istennők ábrázolásai díszítik a bejáratnál és hieroglifikus szövegek maradványai, amelyeken egykor a király neve szerepelt. Joseph Wegner, az ásatási misszió vezetője megjegyezte, hogy bár még nem tudják megerősíteni, hogy kit temettek oda, vagy hogy pontosan mikor temették el, a folyamatban lévő kutatások célja, hogy megoldják ezeket a kérdéseket.
Abüdosz történelmileg Egyiptom egyik legfontosabb vallási és temetkezési helyszíne volt. A Gebel Anubis nekropolisz különösen nevezetes a természetes piramis alakú hegyéről – ez a jellegzetesség inspirálta III. Szenuszert királyt (Kr. e. 1874-1855), hogy monumentális síremlékét alatta építse fel. Ez a hagyomány a későbbi korokban is folytatódott, amikor a 13. dinasztia és az Abüdosz-dinasztia uralkodói is hasonló temetkezési helyeket választottak a sivatagi táj mélyén.
Ezzel párhuzamosan a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának (SCA) egyiptomi csapata római kori fazekasműhelyt fedezett fel egy Szohág melletti faluban (Banaweet). Ez a helyszín feltehetően a helyi fazekasság egyik legnagyobb termelési központja lehetett, és kemencéket, valamint kiterjedt raktárakat tartalmaz. Emellett 32 osztrakont, démotikus és görög szövegekkel feliratozott kerámiatöredéket találtak, amelyek betekintést nyújtanak az ókori kereskedelmi tevékenységekbe. A leletek arra utalnak, hogy a lelőhelyet a 7. században újra temetkezési helyként használták, és valószínűleg a 14. századig aktív maradt.
A leletek között vályogtégla sírok és emberi maradványok voltak, köztük alvó pozícióban lévő gyermekmúmia, amit színes szőtt sapkával díszítettek. Emellett a régészek harmincas éveiben járó nő koponyáját is felfedezték. Az ásatás során olyan növényi maradványokat is feltártak, mint búzagyökerek vagy árpamagok , amelyek betekintést engednek a régió mezőgazdasági múltjába.
Sherif Fathy turisztikai és régiségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ezek a felfedezések jelentősek Egyiptom gazdag kulturális örökségének népszerűsítése és a tudományos kutatás előmozdítása szempontjából.
Az ancientpages.com információi alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Páratlan felfedezés: senki sem tudta, mit rejt a pozsonyi kastély 18:11
- Szuszlov, a szovjet „másodtitkár” 18:05
- Őseink egyik "rejtélyes populációja" adta génjeink 20%-át, és fokozhatta agyműködésünket 16:52
- Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában 16:03
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is 14:57
- Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben 14:41
- Caligulától Ceaușescuig: hét kivégzett zsarnok a történelemből 14:20
- A robotkutya elődje: mechanikus eb az ókori Egyiptomból 13:14
