Egy helyi vendéglős buktatta le az inkognitóban visszatérő IV. Károlyt
2025. március 26. 09:05 Múlt-kor
„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok, és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.” IV. Károly magyar király ezzel – az alsó-ausztriai Eckartsau kastélyában, 1918 novemberében kelt – nyilatkozattal mondott le a magyar államügyek intézéséről. Az uralkodó azonban a svájci emigráció hosszú hónapjaiban nem tudta feledni elvesztett koronáját, és kísérletet tett trónjának visszaszerzésére. Károly 1921. március 26-án lépte át a magyar határt.
IV. Károly és Zita királyné
Korábban
A király nélküli királyság
IV. Károly 1918. november 13-án kelt eckartsaui nyilatkozatát követően, november 16-án kikiáltották Magyarországon a köztársaságot.
A Károlyi Mihály vezette népköztársaság rövid idő múlva megbukott, de az őt követő kommunista hatalom sem tudott megbirkózni a vesztes háborút követő társadalmi, gazdasági és az ország szuverenitását fenyegető külpolitikai problémákkal.
A Horthy Miklós vezetésével 1919 júniusában Szegeden zászlót bontott Nemzeti Hadseregnek azonban sikerült az antant támogatását megszerezve kiépítenie hatalmát az országban.
A kommunisták ellen sikerrel harcoló Nemzeti Hadsereg főparancsnokából, Horthy Miklósból kormányzó lett, és ezzel párhuzamosan a magyar kormány 1920 márciusában az ország államformáját királyságban határozta meg, amelynek élén a kormányzó állt. Így lett Magyarországból király nélküli királyság.
A királyság visszaállítása jogilag lehetőséget adott IV. Károlynak a visszatérésre, hiszen a lemondott uralkodó és az őt támogató Habsburg-párti, karlistáknak hívott legitimisták az eckartsaui nyilatkozatot úgy értelmezték, abban Károly csak az államügyek viteléről mondott le, a trónról nem. Károly visszatérését azonban elő kellett készíteni.
Az uralkodó eskütétele 1916. december 30-án
Először is meg kellett várni, hogy Budapest aláírja a rákényszerített békeszerződést, az antant hatalmak ugyanis még annak megkötése előtt leszögezték, a magyar trón megszerzése tekintetében a Habsburg-ház egyik tagját sem támogatják.
A karlisták azonban úgy gondolkodtak, hogy a visszatérésnek van esélye, és csupán a békeszerződés elfogadásáig kell várniuk, mert a paktum aláírása után a győztes hatalmak már nem tudják súlyosbítani a békekötés feltételeit.
A legitimisták titkos szövetséget hoztak létre az országban. E szövetség tagja volt többek között a nyugat-magyarországi katonai erők parancsnoka, Lehár Antal, Gratz Gusztáv külügyminiszter, Beniczky Ödön belügyminiszter, illetve Mikes János szombathelyi püspök is.
A legitimisták központja az Ausztriával határos Vas megye volt, ahol számos olyan földbirtokos élt, akiket kettészakított birtokaik miatt gazdaságilag is súlyosan érintett a békeszerződésben megállapított osztrák-magyar határ. Károly ugyanis névleg nemcsak Magyarország királya, hanem Ausztria császára is volt (igaz, arról a címéről is lemondott), akinek a trónra lépésével lehetőség nyílhatott az Osztrák–Magyar Monarchia részleges restaurációjára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A csata, ami megmentette Angliát: II. Henrik titkos győzelme 12:11
- Királyi kastélyból lett múzeum a Louvre 11:16
- Különös középkori gyógymódok: menyéthere és varázsigék 09:05
- Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal tegnap
- Szent Teréz teste több mint 400 év után is épségben: tudósok vizsgálják a csodát tegnap
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet? tegnap
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában tegnap
- Véres billentyűk: Az elefántcsont-kereskedelem rejtett ára tegnap
