2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hosszú küzdelem után rövid élet jutott csak az önálló Montenegrói Királyságnak

2020. augusztus 28. 16:51 Múlt-kor

Hadakozó törzsekből modern állam

I. Péter uralma alatt 1809-ben a kicsiny ország orosz segítséggel Napóleon csapatait is visszaverte – akik addig nem szenvedtek szárazföldön vereséget –, a katonai sikerek pedig korábban nem látott tiszteletet eredményeztek irányába a törzsfők részéről. Ezt kihasználva előkészítette a rendkívül elmaradott ország modernizálását, korszerű törvényeket és államapparátust vezetett be.

Utódja 17 éves unokaöccse, Rade lett II. Péter néven, aki amellett, hogy folytatta a külvilágtól elzárt teokratikus állam modernizálását, végleg leszámolt a Petrović-család hatalmát fenyegető Radonjićokkal.

Átható központosítást vitt véghez az államszervezetben, bevezetve az első központi adókat és a 12 leghatalmasabb törzs képviselőiből álló szenátus, az országot járó bíróságok (Guardia) és a rendőrség (perjanikok) intézményét. Habár intézkedései jócskán csorbították a hagyományos törzsi hatásköröket, és emiatt nem voltak népszerűek, rendszere működőképesnek bizonyult.

II. Péter Dániel nevű unokaöccsét jelölte ki utódjául, akit előrelátó módon Bécsben, illetve Szentpéterváron taníttatott. Habár végül Péter halála után bátyjával, a szenátus által jobban támogatott Peróval meg kellett küzdenie a hatalomért, a nép támogatását maga mögött tudó Dániel sikeresen átvette a vladikai széket, majd fel is számolta: kihirdette a Montenegrói Fejedelemség létrejöttét, és kizárólag világi vezetőként uralkodott.

I. Dániel a gazdag szerb kereskedőcsaládból származó Darinka Kvekićet vette feleségül, akitől egy lánya született. Mivel nem volt fiúörököse, e véletlennek köszönhetően ismét nagybátyáról unokaöcsre szállt az uralkodói cím: miután 1860-ban egy törzsi viszályból kerekedő merénylet áldozata lett, testvére, Marko fia, Miklós (Nikola) lett a következő fejedelem.

Miklós az immár szekuláris államot tovább korszerűsítette, miközben Európát járva igyekezett minél több udvarban országa diplomáciai elismerését elérni. II. Sándor orosz cárral való találkozása különösen fontosnak bizonyult: az 1860-as és 1870-es évek során Montenegró több alkalommal is háborúba keveredett a hanyatló Oszmán Birodalommal, ezek során jelentős orosz hadisegélyben részesült.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
I. Miklós fejedelem 1909-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)Kis István álcár egy 1784-es illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Péter vladika (kép forrása: Wikimedia Commons)„Péter, Diokleia archónjának” pecsétje a 10. vagy 11. századból (kép forrása: Wikimedia Commons)Montenegró zászlaja napjainkban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár