Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett

Egy görög gyarmatváros élete

Büzantion nem büszkélkedhetett jelentős történelemmel. A mítoszok szerint a megaraiak alapították a Fekete-tengeri kereskedelem szempontjából stratégiai helyen fekvő kikötőt.

A város alapításáról szóló legenda szerint a „vakok városával” szemben lévő helyet javasolta a delphoi jós, ami arra utalt, hogy a másik parton építkező khalkédóniak nem vették észre a későbbi Büzantion természetes kikötőjét.

Elhelyezkedésének köszönhetően Büzantion nem kerülte el az ókori görög történelem fordulatait. Másfél évszázaddal az alapítása után I. Dareiosz perzsa király foglalta el, majd a peloponnészoszi háborúban a spártaiak ostromolták meg sikeresen, hogy elvágják Athént a fekete-tengeri gabonától.

Athén természetesen visszafoglalta Büzantiont, de rövid időn belül újra Spártáé lett a város. A későbbiekben a makedónok, Bithünia és Pergamon is a magáénak tudta, de a város szerencsés választásként szövetségre lépett Rómával.

A császárok uralmát nem úszta meg bajok nélkül, Septimius Severus császár ugyanis i. u. 195-ben az addig szövetségesi státuszt élvező várost három évi ostrom után elfoglalta, és a földdel tette egyenlővé. Az addig jómódú város teljesen elpusztult, de már Septimus Severus elkezdte újjáépíteni, és falat is emeltetett az új város köré.

1. Egy birodalom megújul
2. Egy későbbi városalapító életfordulatai
3. Egy görög gyarmatváros élete
4. Egy barnamezős beruházás
5. A kereszténység felemelkedése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Nehezen indult be Karády Katalin pályafutása
• A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti 
• Lumbini buddhista szobrai
• Féllábbal is a színpad sztárja maradt
• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban