2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Hogyan lett Pázmányból érsek?

2015. április 13. 13:37

Tévhitek Pázmány személye körül

Hogyan alakul át a pápai küldöttek szerepe a jelzett korszakban?

Ezt alapvetően a török veszély formálta. A pápai állandó nunciatúrák kialakulása igazából két okra vezethetők vissza: egyrészt a protestantizmus jelentette kihívások, másrészt a török terjeszkedése tette szükségessé, hogy a Szentszék szorosabb kapcsolatot ápoljon az adott államokkal. Az 1520-as évek elején Giovanni Andrea Burgio vezetésével az egyik legelső állandó követség Velence után éppen Magyarországon jött létre.

Vannak olyan egyháztörténeti jellegű tévhitek, amelyek ellen – akár az Önök által végzett kutatások segítségével – még ma is harcolni kell?

Nyilván léteznek ilyenek, de ezeket nem alapkutatási szinten kell kigyomlálni a köztudatból. Az egyik ilyen tévhit az inkvizícióval kapcsolatos: nincs ugyanis olyan, hogy „az” inkvizíció. Létezett a középkori, amely alapvetően helyi szinten, egyházmegyei keretben működött és nagyjából Márchiai Jakab működésével halt ki. A 15. század végén, IV. Sixtus engedélyével a frissen egyesült spanyol monarchia által a társadalom homogenizációja érdekében felállított, állami szervezetként működő spanyol inkvizíciónak az volt a fő feladata, hogy a spanyol királyság területén maradt átkeresztelkedett zsidók és mórok hithűségét vizsgálja. A harmadik az 1541-ben létrejött Római és Egyetemes Inkvizíció volt. Ez ítélte el Giordano Brunót vagy Galileo Galileit. Hittani Kongregáció néven ma is ugyanabban a 16. századi palotában működik, és egyháziak számára tulajdonképpen inkvizíciós jellege is megmaradt. E hivatal alapos vizsgálata vezetett például a skót Keith O’Brien bíboros minapi lemondásához, ami nem túl gyakori esemény, a 20. században például csak egyszer fordult elő.

Nem kell azért messzire menni, ilyen nálunk a déli harangszó elrendelése…

Valóban, de hogy még egy példát említsek: a köztudatban az él, hogy Pázmány Péter miután kiváló hitszónok és hitvitázó volt – emellett a magyar nyelv megteremtője –, joggal lett esztergomi érsek. Fontos részprojektünk volt a pápai diplomácia kutatásában Pázmány Péter előtérbe helyezése. Idén áprilisban lesz 400 éve, hogy elindultak azok a Habsburg diplomáciai lépések, amelyek oda vezettek, hogy Pázmányt a pápa mentesítette a jezsuita rendi kötelezettségei és kötöttségei alól, hogy – először főpapi székbe, majd – az esztergomi érseki székbe kerülhessen. Az előbb említett szempontok azonban a jezsuita rend számára sem voltak mérvadóak, olyannyira nem, hogy Pázmányt 1616 elején a rendi elöljárók el akarták távolítani az országból. Adódik a kérdés: egy egyszerű szerzetesből, Pázmányból – akinek külön fogadalma volt arra nézve, hogy nem lesz főpap – mégis hogyan lett esztergomi érsek. Itt egy közös politikai probléma van, nevezetesen a trónutódlás, amit a magtalan II. Mátyás császár és V. Pál pápa meg akar oldani, de végül nem sikerül zökkenőmentesen, s mint tudjuk, végül ebből lesz a 30 éves háború.

Pázmány Péter

A legesélyesebb jelölt a későbbi II. Ferdinánd, ekkor még gráci főherceg volt, akit a csehek nem nagyon akartak elfogadni, de a magyarok sem lelkesedtek érte és a birodalmi választófejedelmek is megosztottak voltak. Ebben a játéktérben jutott fontos szerephez Magyarország: a Csehország és a Birodalom mellett itt is biztosítani kellett a dinasztia utódlását. S mivel a 17. század végéig nincs örökös királyság, az országgyűlési választásban a rendi vezetőknek jutott kulcsfontosságú szerep: az egyik a nádor, a másik az esztergomi érsek. Olyasvalaki kellett esztergomi érseknek, akinek megvan a megfelelő politikai intuíciója, Pázmány pedig erről az 1608. évi diétán már tanúbizonyságot tett. De a helyzet még bonyolultabb, hiszen a szálakat a titkos tanács elnöke, Melchior Klesl bíboros, II. Mátyás főminisztere mozgatta. Kleslnek egy olyan ember kellett, aki az ő lekötelezettje, s aki a trónutódlást meg tudja valósítani a Habsburgok, jelesül II. Ferdinánd számára, de közben egyúttal segíti az ő politikai túlélést is az új uralkodó környezetében. Nos, Pázmány esztergomi érsek lett, neki köszönhetően 1618-ban – épphogy megelőzve a cseh lázadás és ezzel a 30 éves háború kitörését – II. Ferdinánd magyar király lett, a Pázmányt történelmi helyzetbe hozó bíborosnak nem sikerült átvészelnie a hatalomváltást. 1618. július 20-án bilincsbe beverve hurcolták el a bécsi Hofburgból, majd sokáig a római Angyalvárban raboskodott. Pázmány érsekké emelkedésének összetett problematikáját vatikáni források alapján, mikropolitikai szinten vizsgálni rendkívül nagy kihívás és érdekes feladat. Ősszel az érdeklődők már könyv alakban is megismerkedhetnek az izgalmasnál izgalmasabb részletekkel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár