Hogyan befolyásolta az első világháború a mai munkavédelmi felszerelést?
2020. február 24. 18:04 Múlt-kor
Korábban
A fej védelmén túl
Az új védőfelszerelést eleinte maguk a bányászok vásárolták maguknak, idővel azonban a munkáltatók is rájöttek, hogy jogilag is nagyobb védelmet élveznek a sérülésekkel kapcsolatos munkavállalói panaszokkal és keresetekkel szemben, ha fejvédőkkel látják el alkalmazottaikat.
Bullard mintegy 13 szabadalmat váltott ki találmányára az évek során, és egyre gyakrabban vásárolták fejvédőit más iparágak munkásai is. Az 1930-as években előrukkolt az első bakelitból készített sisakkal is, amely a modern műanyag védőfelszerelések előfutára volt.
A legtöbb munkakörben továbbra is opcionális volt a fejvédő felszerelés viselete az Egyesült Államokban. A nagy változás 1931-ben következett be, amikor a Boulder-gát (1947-től Hoover-gát) építése megkezdődött.
A fokozott biztonsági intézkedések ellenére az építkezés 1936-os befejezéséig több mint száz munkás vesztette életét a gáton. A fényképeken látható férfiak mind a Bullard-féle sisak különféle változatait viselik – nagy valószínűséggel ennél is több halálos áldozattal járt volna az építkezés, ha nem így tesznek.
Az E.D. Bullard által gyártott munkavédelmi sisakok az 1930-as évek végétől alumíniumból is készültek (a villamossági munkákhoz valók kivételével). Az 1950-es években a termoplasztok, majd az 1960-as évektől a polietilének váltak uralkodóvá, ma ezek nagy sűrűségű variánsaiból készül a legtöbb ilyen fejfedő.
1933-ban a San Franciscó-i Golden Gate híd építése újabb találmányt eredményezett. A zord, szeles időjárásnak és tengervíznek kitett acélszerkezetű híd esetében fontos volt, hogy az összeszereléséhez felhasznált szegecsek egyáltalán ne rozsdásodhassanak.
Az egész hidat védő, mára ikonikus piros festék mellett ezt szolgálta a szegecsek rozsdamentesítése közvetlenül beverésük előtt. A rozsdamentesítés azonban rendkívül veszélyes szállóport eredményezett, amelyet a munkások könnyen belélegezhettek.
Bullard ekkor állt elő egy olyan fejvédővel, amelyhez tartozott egy arcvédő maszk és egy légzőkészülék is.
E fejlesztés nyomán vált végleg a védőfelszerelésekre szakosodott céggé az E.D. Bullard. A gyártó központja ma a Kentucky állambeli Cynthianában található, és továbbra is a munkavédelmi felszerelések élvonalában van a fejlesztések terén is egy olyan piacon, amelynek világpiaci összértékét mára 2,1 milliárd dollárra becsülik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap