Hívei szerint Napóleon uralkodását és a II. világháború eljövetelét is megjósolta Nostradamus
2021. december 14. 18:54 MTI
518 éve, 1503. december 14-én született a 16. századi francia orvos és jövendőmondó, Michel de Nostradame, ismertebb nevén Nostradamus. Alakja napjainkra már bevonult a populáris kultúrába is, próféciái számtalan könyvben és filmben játszanak központi szerepet.

Nostradamus – sarlatán vagy jós?
Korábban
1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, egy kikeresztelkedett zsidó orvoscsaládban, édesapja gazdag gabonakereskedő volt. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, és elsajátította az asztrológia alapjait. Az orvosi egyetemet Montpellier-ben végezte el, ahol később tanított is, ekkoriban kezdte a kor szokásai szerint neve latinos formáját használni.
Saját gyógymódját és receptjeit alkalmazva rövid idő alatt híres orvos lett, járta az országot, és a pestis áldozatait kezelte. Egy ideig a Garonne folyó melletti Agen városában élt, ahol megnősült és fia született, de családját 1534-ben elragadta tőle a pestis.
Haláluk után ismét vándorolni kezdett, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is. Irigyei eretnekséggel vádolták meg, s az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus kedvét vesztve Provence-ba vonult vissza. Salon városában telepedett le, megnősült, és hat gyermeke született; a városban ma is látható a ház, amelyben élt. Ekkoriban már nem orvosként, hanem jövendőmondóként tisztelték.

Akkoriban a gyógyítás és az asztrológia nem állt messze egymástól, például a csillagok állásából határozták meg a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának legkedvezőbb időpontját. Nostradamusnak a csillagok tanulmányozása közben látomásai támadtak, ahogy írta, a tér és idő elvesztette előtte jelentőségét, és megpillantotta a jövő eseményeit.
Mintegy ezer négysoros jóslatot vetett papírra, amelyek 1555-ben könyv alakban is megjelentek, és rendkívül népszerűvé váltak. A következő évben II. Henrik párizsi udvarába hívták, ahol Medici Katalin megrendelte tőle fia horoszkópját. Hírneve még magasabbra szárnyalt, amikor egyik jóslata szó szerint bevált. A négysoros így szólt:
„Egy félszemű lesz a király/ A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren/ Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét/ Majd az idősebb iszonyú halállal pusztul el.” Négy évvel a próféciák megjelenése után, 1559. július 1-jén egy lovagi tornán II. Henrik király sisakját átfúrta egy ifjú lovag dárdájának hegye. A fél szemére megvakult király még tíz napig szenvedett, majd belehalt sérülésébe.
Nostradamus élete hátralevő részében már csak horoszkópokat készített busás összegekért, és továbbra is papírra vetette jóslatait. 1566. július 2-án halt meg, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomában helyezték el, ma is itt látható. A Próféciák teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, és már az első száz év alatt csaknem harminc kiadást ért meg.
Ma is vita tárgya, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerű sarlatán volt-e, követői mindenesetre feltétlenül hisznek benne, bár a híres jóslatok rendkívül homályosak és sokféleképpen értelmezhetők. Nostradamus a négysoros verseket száz versszakos centúriákba szedte, ezekből összesen tíz született.
A jóslatok nem időrendben, hanem teljes összevisszaságban követik egymást, és mint Nostradamus írja: 3797-ig terjednek. Mindehhez járul, hogy nyelvezetük régies, megfogalmazásuk szándékosan bonyolult, így sokféleképpen értelmezhetőek, magyarázói az egyes eseményekhez hatalmas munkával párosítják össze a megfelelő próféciát.
A jóslatok nem időrendben követik egymást, így fel van adva a lecke azoknak, akik 3797-ig az összeset meg akarják fejteni
Hívei szerint bevált jóslata a francia forradalomról, Napóleon uralmáról, a Népszövetség felbomlásáról, a második világháborúról, az iráni sah elűzéséről, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásról, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról. „Nem jött be” viszont például az a jóslat, amely szerint Napóleon megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd fölötte.
Látomásait a kezdetektől fogva hamisították propagandisztikus célokból, sőt napjainkban is keringenek az interneten neki tulajdonított négysorosok. Nostradamus alakja bevonult a populáris kultúrába is, könyvekben, filmekben játszanak központi szerepet próféciái.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap