Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat
2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor
Korábban
Járhattak római katonák Kínában?
Amikor Kr. e. 53-ban a Marcus Licinius Crassus vezette római sereg Carrhae-nál a pártusok ellen vonult, még nem tudhatták, hogy a római történelem egyik legsúlyosabb vereségét méri rájuk a nagy erejű íjakat és nehéz páncélzatú lovasságot alkalmazó ellenség.
Az ütközet során a nyílzápor és a pártus nehézlovasok (a görög „kataphraktosz”, azaz „egészében fedett” névvel is illették őket) rohamai felváltva őrölték fel a római alakzatokat, miután a felderítésre előreküldött lovasságot meglepetésszerű támadásban semlegesítették.
A lovasság nélkül maradt Crassus nem tudta megzavarni az ellenség tevékenységét, miután pedig látta fia, Publius elestét, és amint fejét egy lándzsára tűzve hordozzák körbe a pártusok, teljességgel összeomlott. A csata végeztével maga Crassus is hasonló sorsra jutott, sok ezer római foglyot azonban a források szerint életben hagytak.
E foglyokat a leírások szerint keletre, a Pártus Birodalom távoli vidékeire vitték, ahol a költő Horatius szerint végül pártus nőkkel házasságot kötve beleolvadtak a lakosságba, valódi sorsuk azonban teljesen ismeretlen.
A 20. század közepén Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem Kína-kutatója különös elmélettel állt elő: szerinte Crassus légióinak maradványai jóval keletebbre jutottak, mint azt bárki gondolta volna.
A Kr. e. 36-ban, azaz Carrhae után 17 évvel a mai Kazahsztán délkeleti részén történt csecsei csata kortárs kínai leírásában felfedezett egy passzust, mely szerint a hsziungnu erődítményt ostromló kínai erők olyan katonákkal kerültek szembe, akik „halpikkelyekhez” hasonlóan zárt alakzatot hoztak létre a nyilakkal szemben.
Dubs szerint a szöveg egyértelműen a római légiók testudo (teknősbéka) alakzatát jelenti. Szerinte a kínai győzelemmel végződő ütközetet követően a rómaiakat a kínaiak magukkal hurcolták, ugyanis ugyanebben az időszakban létrejött egy Li-csien nevű megye, amelynek neve megegyezik Róma korabeli kínai nevével.
Dubs meggyőződése volt, hogy az eddigre zsoldosokká vedlett római légiókat itt telepítették le, azonban ezt sem a mai lakosság körében végzett genetikai vizsgálatok, sem egyéb bizonyítékok nem támasztják alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap