Hét történelmi babona, amiben ma is hiszünk

Miért kopogjuk le?

„Lekopogom” – szoktuk gyakran sietve hozzátenni mondanivalónk végéhez, amikor jövőbeli terveinkről, illetve esetleges múltbéli sikereinkről vagy meg nem történt rosszról beszélünk. Még akkor is kimondjuk e szót, ha a tényleges tett, vagyis a kopogás nem történik meg, ám babonásabb társaink rögtön keresnek egy fát vagy fából készült tárgyat, és le is kopogják. Az emberiség egyik legrégibb és legmaradandóbb félelme az, hogyha beszélünk valamely jövőben történő pozitív dologról, az mégse fog bekövetkezni, mert „elkiabáljuk”. Egy eredetét tekintve tisztázatlan ősi babona szerint ilyen esetekben valamely szent fát – tölgy, kőris vagy galagonya – kell megérinteni, mivel az megóv minket a szemmel veréstől, illetve az ártó szellemektől. Egy másik elképzelés szerint azonban azért kell kopogni, hogy a szellemek vagy egyéb gonoszságra hajlamos erők ne hallják meg a dicsekvést, nehogy megirigyeljék és elvegyék a szerencsét.

1. Gonosz szellemek leselkednek a kelbimbóban
2. Ön is triszkaidekafóbiában szenved?
3. Vízi szellemek a szökőkútban
4. A menyasszony harisnyakötője
5. Miért kopogjuk le?
6. Az esküvői torta rejtélyei
7. Az ördög húsa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai