Hét meglepő tény a római nőkről

2019. december 16. 19:17 Múlt-kor

Korábban

A nők taníttatását csak módjával támogatták

A nők taníttatása a római történelem egésze során viták tárgyát képezte. A közép- és felső osztályban az alapvető írni-olvasni tudás általánosnak volt mondható a nők körében, egyes családok pedig ezen túl magántanárokat fogadtak, hogy lányaik elsajátítsák a fejlettebb nyelvtant, illetve a görög nyelvet.

Az efféle oktatás célja elsősorban a leendő asszony háztartásvezetői teendőinek megkönnyítését szolgálták, illetve azt, hogy tanultabb – és ezáltal érdekesebb, illetve szórakoztatóbb – társa lehessen férjének.

Habár igen kevés nők által írott anyag maradt fenn az ókori Rómából, ez nem jelenti azt, hogy a nők ne írtak volna.

A Nagy-Britanniában, Hadrianus falánál található Vindolandában felfedezett, katonafeleségek által írt levelek például egyedi betekintést nyújtanak a limes menti társasági életbe, és a források alapján az is biztos, hogy Nero császár édesanyja, az ifjabb Agrippina megírta emlékiratait, ezek azonban sajnos nem maradtak fenn.

Az ókori Rómában sokan gondolták azonban úgy, hogy a túl sok oktatás önteltté és unalmassá teszi a nőket. Ennél is negatívabb nézet volt az, hogy a független gondolkodásra való képesség a könnyűvérűséggel egyenlő.

Mindazonáltal a római elit egyes családjaiban a korhoz képest szokatlanul nagy hangsúlyt fektettek a lányok műveltségére, főleg, ha a család értelmiségi tagjairól volt nevezetes.

Talán a leghíresebb példája a művelt római nőnek Hortensia, Cicero híres riválisa, Hortensius lánya. Hortensia azon kevés római nők közé tartozott, akiket szónoki képességeik miatt tartottak nagy becsben – a retorika művészetének művelése szinte kizárólag a férfiak előjoga volt.

Kr. e. 42-ben Hortensia a Forum Romanum pódiumán állva ékes beszédben ítélte el a gazdag római nőkre kirótt adót, amelyből a hadi kiadásokat kívánták finanszírozni.

előző oldal következő oldal 5 / 7