Hét híres dadogó
2020. március 19. 15:18 Múlt-kor
A dadogás ősidők óta jelen van az emberiség történetében. Az évezredek folyamán számos teória látott napvilágot a beszédhiba okait illetően, és ennek megfelelően a gyógymódok is rendkívül sokszínűek voltak. Bár a kommunikációs nehézségek sokszor megnehezítik a beszédhibások életét, az összeállításunkban szereplő hét híres dadogó története jól példázza, hogy kellő eltökéltség esetén nem jelenthetnek akadályt.
Korábban
Démoszthenész
A tehetős athéni családból származó, de apja halála miatt már fiatalon komoly anyagi gondokkal szembesülő Démoszthenész (Kr. e. 384-322) rögös utat járt be, míg gyerekkori álmait valóra váltva szónok, és nem mellesleg kitűnő politikus lett. A sokat betegeskedő, társai által gyakran kigúnyolt fiatalember már nagyon korán eldöntötte, hogy szónoki pályára kíván lépni.
Démoszthenész előtt azonban legyőzhetetlennek tűnő, hatalmas akadályként tornyosult dadogása. De a becsvágyó ifjú nem adta fel. Plutharkosz beszámol róla, hogy beszédhibája legyőzése érdekében kavicsokkal a szájában gyakorolta a beszédet. Hogy hangját megerősítése, futás közben is szónokolt, beszédeit pedig gyakran a házában lévő hatalmas tükör előtt gyakorolta be.
Abban, hogy Démoszthenész végül híres szónok lett, nagy szerepe volt Szatürosz nevű színész barátjának is, aki megtanította a helyes előadásmód kimunkálásának fortélyaira. Démoszthenész föld alatti dolgozószobát építtetett magának, ahol órákon át képezte hangját, és csiszolta tökéletesre megszólalásainak eleganciáját.
Eltökéltségét jól mutatja, hogy olykor hónapokon át csak feje egyik feléről nyíratta le a haját, hogy előnytelen külseje miatt elmenjen a kedve a kimozdulástól, és így kényszerítse magát a gyakorlásra.
Kitartásának meglett az eredménye. Kora – és a történelem – egyik legnagyobb szónokaként tartják számon, akinek II. Philipposz makedón király ellen írt filippikái a retorika csúcsteljesítményeit jelentik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Evlia Cselebi 17. századi oszmán világutazó Zrínyivel is „összecsókolódzott” tegnap
- Igen ritka római falloszfaragványt találtak egy malomkövön Angliában tegnap
- Gyermekként, aprópénzért kezdte az éneklést a történelem leghíresebb tenorja tegnap
- Az Újvilág eddigi legrégebbi kutyacsont-maradványára bukkantak Alaszkában tegnap
- Amikor keresőfények világították be Los Angeles egét, és a légvédelem a semmire tüzelt tegnap
- Soha nem látott Van Gogh-kép kerül kalapács alá tegnap
- Negyven perc alatt festette meg Wagner portréját Renoir tegnap
- Mára kihalt lúdfajt ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény tegnap
