2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Halála évfordulójára megújult Teleki Pál miniszterelnök síremléke Gödöllőn

2023. október 31. 13:21 MTI

Teleki Pál születésének 144. évfordulójára felújították az egykori miniszterelnök síremlékét és annak környezetét Gödöllőn, a máriabesnyői régi temetőben.

Teleki és Baden-Powell
Teleki Pál (j) és Robert Baden-Powell, a cserkészet nemzetközi alapítója az 1933-as gödöllői dzsemborin (Fortepan / Jóna Dávid)

Magyarország egykori miniszterelnökének nyughelye több mint egymillió forintból újult meg a Nemzeti Örökség Intézete jóvoltából – olvasható a NÖRI hétfői közleményében.

Az intézet a síremlék megújítása mellett úgynevezett okos parcellakővel is megjelölte a máriabesnyői régi temetőt. Az okos parcellaköveken található QR-kódok az intézet honlapján a Nemzeti Sírkert azon védett sírjaira mutatnak, amelyek az adott temetkezési helyen találhatók. Ezen keresztül a látogatók megismerhetik a temető védett sírjait és a bennük nyugvó emberek életrajzát is.

A síremlék átadóján Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Teleki Pál személyével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy évszázados magyar dilemma, hogyan lehet a nagyhatalmak ütközései közepette egy független, semleges országot megtartani, Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke pedig arra mutatott rá, hogy Teleki Pál nemcsak a magyar történelem kimagasló személyisége, hanem egy európai politikus volt, akinek gondolatai összecsengenek a mai magyar törekvésekkel, és a birodalmakkal szemben a szabad nemzetek európai közösségét képviselte.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta: itt az ideje a Teleki Pálhoz hasonló történelmi személyiségeket a regnálásuk alatt zajló történelmi eseményektől függetlenül szemlélni és személyiségükhöz mérten megítélni.

Péterfi Gábor történész, Gödöllő önkormányzati képviselője az ünnepségen felidézte: Teleki Pál volt az a politikus, aki főcserkészként a cserkész világtalálkozót Magyarországra, ezen belül Gödöllőre hozta 90 évvel ezelőtt, ezzel a trianoni békediktátum után Magyarország elszigeteltségét jelentősen csökkentette.

Széki Teleki Pál gróf erdélyi arisztokrata családban született 1879. november 1-jén. Közéleti pályáját 1904-ben Szatmár vármegyei szolgabíróként kezdte, majd országgyűlési képviselővé választották. 1909-ben nevezték ki a Földrajztudományi Intézet igazgatójának, később az MTA levelező tagja lett. Az első világháborúban önkéntes főhadnagyként szolgált, 1919-ben részt vett a tanácskormány ellen szerveződő szegedi ellenkormányban. 1920-ban a trianoni békeszerződésről tárgyaló küldöttség tagja volt, de a néprajzi viszonyokat tükröző, híres „vörös térképével” sem tudta elérni, hogy a győztes hatalmak Magyarország megcsonkításakor figyelembe vegyék az általuk is deklarált etnikai elvet.

1920 márciusától külügyminiszter, júliustól 1921 áprilisáig kormányfő volt, majd neki kellett a parlamenttel ratifikáltatnia a trianoni békediktátumot. Fellépett a fehérterror tiszti különítményesei ellen, kisebb földreformot hajtott végre, ugyanakkor bevezette a botbüntetést és Európa első „faji” jogszabályát, a numerus clausust. Tisztségéről az első királypuccs után lelkiismereti okokból mondott le, miután királypártiként kiéleződött a viszonya Horthy Miklós kormányzóval.

Főcserkészként vezette a hazai cserkészmozgalmat, folytatta tudományos munkásságát is, tanszékvezető és egyetemi rektor, az Eötvös Kollégium kurátora, az értelmiségi elitképzés irányítója volt, 1925-ben akadémikus lett. Több tudományos intézetet hozott létre, és a revíziót igyekezett tudományos érvekkel alátámasztani.

1938-ban ismét országgyűlési képviselővé választották, 1939 februárjában újra miniszterelnök lett. A második világháború kitörése előtt elutasította, hogy a Lengyelországot lerohanó német hadsereg szerelvényei keresztülhaladjanak az országon, a lengyel vereség után a közös határon át több tízezer lengyel menekültet fogadott be.

Nem engedett a Jugoszlávia lerohanására készülő Hitlernek, aki azt akarta, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletben, majd nem látván kiutat, 1941. április 3-án éjjel főbe lőtte magát.

Halála után a Kerepesi temetőben temették el, hamvait 1947-ben a Gödöllő melletti Máriabesnyő temetőjébe helyezték át.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kép forrása: Nemzeti Örökség Intézete / FacebookKép forrása: Nemzeti Örökség Intézete / Facebook

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár