2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Gyakran a biztos halálba toloncolta ki Spanyolország a „nemkívánatos” mór leszármazottakat

2020. október 16. 11:49 Múlt-kor

A keresztény szemszög

A spanyol Habsburg uralkodók és a moriszkók kiűzését régóta követelő befolyásos hangok felfogásában a tömeges kitoloncolás dicsőséges, Isten által elrendelt megtisztulás volt. Az ő szemükben egy árulásra és eretnekségre hajlamos elemet távolítottak el a spanyol társadalomból, és a gyűlölt muszlim múlt utolsó maradványaitól is megtisztították az országot.

1609 viharos őszén Valenciában a rendelkezés támogatói, mint például Juan de Ribera valenciai érsek vagy a történetíró Jaime Bleda domonkos szerzetes, a király dicshimnuszait zengték, amiért végre fellépett a gyökeret eresztett belső ellenséggel szemben, amely szerintük továbbra is csökönyösen „Mohamed szektáját imádta” a száz évvel korábbi áttérés óta.

Bleda szemtanúja volt a valenciai kitoloncolásnak, és állítása szerint a látottak csak megerősítették meggyőződését: szerinte a moriszkók táncolva és énekelve érkeztek a tengerhez, amelybe többen be is sétáltak térdig vagy derékig, köszönetet mondva Allahnak felszabadulásukért.

III. Fülöp és miniszterei igen hasonló fényben látták a moriszkókat. A döntést megelőző számos tanácsülésen, amelyen a „moriszkókérdést” vitatták meg, a magas rangú papok és miniszterek egyaránt úgy érveltek, a moriszkók elegendő időt kaptak már arra, hogy „jó és hűséges keresztényekké” váljanak, azonban egyöntetűen elutasították az új hit őszinte felvételét.

Többük állítása szerint a moriszkók nem voltak hálásak a számos türelmi időszakért, amelyet kijelöltek a hivatalos áttérésük óta, és az inkvizíció erőfeszítései ellenére továbbra is a muszlim hitet gyakorolták.

Más tanácsadók ötödik hadoszlopként látták a moriszkókat, akik titokban a spanyol korona muszlim és protestáns ellenségeivel működtek együtt, valamint az észak-afrikai kalózokkal. Egyesek az inkvizíció által „leleplezett” összeesküvéseket hozták fel bizonyítékként, mások a II. Fülöp idején zajlott alpujarrasi lázadást (1568-1571): amikor a granadai moriszkóknak megtiltották anyanyelvük használatát és szokásaik gyakorlását, Granadában és a környező hegyvidéken fegyveres lázadás robbant ki, amelynek során számos atrocitást követtek el a keresztény lakossággal szemben, továbbá török és észak-afrikai önkéntesek is csatlakoztak hozzájuk.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Granadai moriszkók egy német illusztráción, 1530 körül (kép forrása: Wikimedia Commons)Pere Oromig: A moriszkók kitoloncolása Vinarosból (1613.) (kép forrása: Wikimedia Commons)Vicent Mostre: A moriszkók partra szállása az algériai Oránban (1613.) (kép forrása: Wikimedia Commons)Edwin Long: Ximenes érsek mór áttértjei, Granada, 1500. (1873.) (kép forrása: Wikimedia Commons)III. Fülöp Andrés López Polanco festményén, 1617 körül (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Fülöp Tiziano Vecellio festményén, 1550 körül (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár