Függőleges harcmezőn bizonyította rátermettségét Amerika „legcivilebb” katonai alakulata
2021. augusztus 29. 16:42 Múlt-kor
A hegyvidéki hadviselés mindig is a hadművészet egyik különleges, ám sokszor pótolhatatlan ága volt. Nem volt ez másként a XX. század háborúiban sem, az örök kérdés azonban itt is felmerült: mennyire érdemes, illetve szükséges egy ország számára specializált hegyi csapatokat fejleszteni?
Korábban
Öszvérek és sílécek
1939. november 30-án a Szovjetunió lerohanta Finnországot, amiért az nem volt hajlandó területeket átadni neki a stratégiai fontosságú Leningrádhoz közel fekvő vidékein. Az elsőre esélytelennek tűnő finn erők nem omlottak össze a Vörös Hadsereg támadása előtt: hazájuk terepét és a téli időjárást kihasználva sítalpaikon közlekedve hajtottak végre rajtaütéseket az ellenségen, aránytalanul súlyos veszteségeket okozva annak soraiban. A világ közönsége ámultan nézte a finnek bátorságát – és a katonai szakértők is figyeltek.
Az Egyesült Államok legnagyobb síoktató szervezete, a National Ski Patrol elnökét, Charles Minot Dole-t teljességgel lenyűgözte a finn csapatok teljesítménye. Leveleket kezdett írni a hadügyminisztériumnak, hangsúlyozva a speciális téli képességekkel rendelkező gyalogos egység létrehozásának szükségességét. Franklin Roosevelt elnöknek írt hasonló tartalmú levelében még a National Ski Patrol segítségét is felajánlotta az egység kiképzésében.
Az amerikai hadseregnek voltak ugyan olyan egységei – mint például a minnesotai Fort Snellingben állomásozó csapatok – amelyek kaptak speciális téli felkészítést, nagyszabású gyakorlatokat azonban ezekkel az egységekkel sem hajtottak végre, így tudásuk valódi értéke kétséges maradt.
A kontinentális Egyesült Államokban lévő szárazföldi csapatok parancsnoka, Leslie James altábornagy kategorikusan kijelentette, hogy a hadsereg nem szándékozik hegyvidéki egységeket létrehozni – szerinte a mobilitása szempontjából öszvérekre utalt katonák nem vehették volna fel a versenyt a gépesített német csapatokkal.
„Minnie” Dole kitartása azonban végül eredményre vezetett: 1940 szeptemberében találkozott George C. Marshall vezérkari főnökkel, akinek elmondta, hogy annak ellenére, hogy télen az ország felét hó borítja, a többnyire a déli államokban kiképzett amerikai csapatok nem találkoztak még gyakorlataik során hegyvidéki területtel vagy nagy hóval. A németek – akik Dole szerint az egyre szélesedő háború során az Egyesült Államokat is célba vehették volna – több hegyvidéki egységgel is rendelkeztek, és egyre növelték ezek számát, míg az Egyesült Államok továbbra is ellenállt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Tömegesen csatlakoztak a szegény vidékiek a mexikói forradalomhoz az óriási adóterhek miatt 19:05
- Első látásra isteneknek hitték az aztékok a hódító spanyolokat 18:05
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas 16:05
- A magyar főváros az árvíz ellen: így öntötte el a Duna a múltban Budapestet 14:30
- Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert 11:20
- A jugoszláv vasútnál is dolgozott, mielőtt színész lett Peter Falk 08:20
- Tragédiával kezdődött a világ első városközi vasútvonalának megnyitója tegnap
- Hatalmas reklámkampánnyal népszerűsítette az első angliai hőlégballonos repülést Lunardi tegnap