Főzd meg jól! – Wesselényi Kata erdélyi szakácskönyve a 18. századból

A parasztasszonyokra sosem volt jellemző az otthonülő életmód: jól kitalált munkamegosztásban éltek férjeikkel. Ám a nemesasszonyok élete sem csak hímzésből és templomba járásból állt. A családfő távollétében (erre katonáskodás, diplomáciai vagy ügyintézési teendők miatt kerülhetett sor) ők felügyelték a gazdaság minden ügyét, és nem egyszer akár fegyverrel védték otthonukat. De békeidőben is akadt teendő: a ház asszonya értett a kultúrához, a kerthez, a gyógynövényekhez (mellyel a családot és a jobbágyokat gyógyította), gazdasszonya volt egy akkora konyhának, mely ma már étteremnek is beillene. Mivel a vendégfogadás mindig a reprezentálásról is szólt, a különleges fogásokat, a legújabb divatot is követnie kellett. A háztartás vezetése tehát az egész gazdaságra kihatott, így aztán sok trükköt, fortélyt kellett ismernie egy nemesasszonynak. És rengeteg receptet.

Háztartási gyorstalpaló

Wesselényi Kata fiatal korától folyamatosan írta és íratta másokkal háztartási ismereteit. A Gazdasszonynak szükséges könyv címmel hat éve megjelent művében olvashatunk szörp- és italrecepteket, különféle tartósítási (pác, füstölés, sózás, befőzés, kandírozás, aszalás) módokat, praktikákat. A természetes megoldások kedvelői elleshetik az egykori nemesasszonytól, hogyan kell kutyatejjel vagy vadalmával sárgára festeni a gyapjút. A könyvből az is kiderül, hogyan készült a spanyolviasz, a lószőrrel tömött szék, a tinta, a füstölt libahús és az aszalt birsalma, illetve, hogy mivel etették a marhát, és miként tenyésztették a selyemhernyót. Sőt a nádcukor-, az olaj-, az ecet-, a sajt-, vaj-, tejföl-, túrókészítés mellett még azt is elolvashatjuk, hogyan kellett lefesteni az öntöttvas kemencét, mivel trágyázták a szőlőt, mit kellett csinálni, hogy az uborka „jól és szép aprót teremjen”, és hogy miként neveltek Erdélyben sáfrányt vagy articsókát. (A zöldségből a receptek tanúsága szerint befőtt készült.) Wesselényi Katától megtudhatjuk, hogy a csengőkóró (más néven kakascímer) nevű fűvel kell „meghinteni akár sajtot, akár túrót, akár vajat, akár szalonnát, akár húst felyül, és az féreg, vajnyű meg nem teremhet, sőt ha lett is volna benne, kimenne belőle.”

Édes emlékek

Feltűnő, hogy a receptek között túlsúlyban vannak az édességek (80) az egyéb ételekhez (19) képest. Az alapanyagok közt már van rizs, pulyka, kukoricaliszt, és használ rántást is. Ismerős lehet a könyvből a májgaluska, a fánk, a marcipán, a zöld dióból készült befőtt, a citromfagyi, a mandulatorta, a meggylekvár vagy éppen a limonáda. Utóbbi a szóvégi magánhangzón kívül annyiban tér el a mai üdítőtől, hogy Wesselényi Kata olyan vízzel öntötte fel a nádcukros citromlevet, melybe előzőleg citromhéjat áztatott. A disznósajt is picit máshogy készült nála, szegfűborssal és gyömbérrel is fűszerezte azt. A madártej receptje pedig így szól: a tíz tojásfehérjét „tedd egy mázas fazékba, habard fel jól. Végy egy ejtel (1,5 liter) tejet, forrald meg egy parányég. Hűtsd meg egy kevéssé és azután melegen töltsd a tojásfejérihez. Tégy annyi nádmézet belé, amennyit gondolsz, hogy elég lesz. Azután tedd egy parányég a tűzhöz, hogy egy kevéssé öszvemenjen. Azután töltsd ki tálra, tedd a pincébe. Ha meghűlt, s jól öszvement, meghintheted akár aprószőlővel, akár mondolával, akár pisztáciával, amivel akarod.”

Zamatos múlt

Akadnak a könyvben ma már ismeretlen ételek, ízek is. Az ecetes uborkához például szőlőlevelet, csalánt, tormát és köményt tett Wesselényi Kata, a gyalult káposztához birslevelet és köményt. A fűszerezés, ahogy az megszokott régi receptjeinknél, jóval gazdagabb és fantáziadúsabb volt, mint ma. A mellhúsból készült kappankolbászhoz citrom és fahéj került, a hal páclevébe zsálya, borókabogyó és rozmaring. Egészen meglepő a „jó étel” című recept, melyhez „vagy negyven rákot” kell megfőzni. Ehhez jön az áztatott zsemle és a borjúfaggyú, melyet először összemelegítünk, aztán hűtünk, majd tojást adunk hozzá. Közben apróra vágott borjútőgyet, párolt karfiolt, zöldborsót vajon megfuttatunk és felöntünk egy kis húslével. Jöhet a rétegezés: ezt a keveréket rétegezzük a rákokkal, majd egyben megsütjük. Vagy ott van a főtt ponty receptje, egészen varázslatos ízekkel: a darabokra vágott halat tegyük egy lábosba, szórjuk meg zsemlemorzsával, sóval, borssal, gyömbérrel, szerecsendió-virággal, rozmaringgal, szegfűszeggel, kaporral és citromhéjjal! Tegyünk mellé egy hagymát és sok vajat. Öntsük fel borral, kevés ecettel. A leírás így zárul: „főzd meg jól!”.
 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2021

• Nők az első világháborúban
• Élet egy XVI. századi hajón
• Indián törzsfőből showman
• Az igazi Robinson nyomában
• Robin Hood históriája
• Nanking meggyalázása
• Az Essex bálnavadászhajó katasztrófája
• A Vezúv 1944-es kitörése
• A Beatles irigyelt titkárnője