Fotók: középkori boszorkánysírt találtak Hajdúböszörményben

2019. február 7. 10:57 Múlt-kor

Arccal lefelé eltemetett, összekötözött lábú, 12-13. századi emberi maradványt fordított ki a markológép Hajdúböszörményben a közműépítési munkálatok során. Bálint Marianna helyi régész szerint egy boszorkánynak kikiáltott egyénről lehet szó, akit valami miatt a falu népe kiközösített. A különös eltemetési módszer pedig arra szolgált, hogy ha netán fel is ébredne a sírban, akkor se tudjon onnan kikelni, hogy az élőket bolygassa.

Korábban

Tavaly karácsony előtt Hajdúböszörmény északi részén, a Perczel Mór utcában egy szennyvízbekötés korrekciójánál emberi csontokat fordított ki a markológép. A kivitelező társaság értesítette a Hajdúsági Múzeumot, és lehetőség nyílt a teljes feltárásra, dokumentálásra.

Mint Bálint Marianna helyi régész a Múlt-kornak elmondta, a most feltárt holttest rendellenes helyzetben, vagyis arccal lefelé volt eltemetve, a lábai pedig össze voltak kötözve. Úgy véli, egy boszorkánynak kikiáltott egyénről lehet szó, akit egykoron valami miatt a falu népe kiközösített. A különös eltemetési módszer pedig arra szolgált, hogy ha netán fel is ébredne a sírban, akkor se tudjon onnan kikelni, hogy az élőket bolygassa.

Azt az antropológiai vizsgálat előtt még nem lehet pontosan megállapítani, hogy férfiről vagy nőről van szó, ám a csontváz elsődleges szemrevételezése után Bálint Marianna úgy véli, valószínűleg egy alacsonyabb növésű, fiatal nő holttestére bukkantak, aki a 12-13. században élhetett. Erőszakos beavatkozásnak nincs nyoma, nem vágták le a fejét, feltehetőleg nem gyilkosság (vagy kivégzés) útján, hanem természetes halált halt. A szakértő szerint elképzelhető, hogy foggal, esetleg hat ujjal született, extrém módon sápadt volt, vagy nagyon szép lehetett, tehát valamilyen „testi furcsasággal” élt, ami miatt boszorkánynak kiáltották ki.

Az eltemetés bizarr módja elég tipikusan utal arra, hogy egyfajta ártó lénynek vélték szegényt. A boszorkánysírok sírmellékletei között gyakorta szerepel valamilyen éles tárgy, mint például sarló vagy balta, amelyek arra szolgáltak, hogy a személy – amennyiben felébredne a sírjában – megvágja magát, ami pedig a néphit szerint megakadályozza abban, hogy kikeljen a sírból és bolygassa az élőket. Ebben az esetben azonban nem találtak ilyet.

A fiatal lány sírja révén sikerült beazonosítani az Árpád-kori, Böszörmény névre keresztelt falut, amely a mai Hajdúböszörmény északi részén állhatott egykoron. A viszonylag nagy kiterjedésű Böszörmény falu a nyíri izmaeliták észak-alföldi központja volt az Árpád-korban. A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarokkal érkező mohamedán vallású népcsoport főként kereskedelemmel, pénzváltással és katonáskodással foglalkozott.

Bálint Marianna elmondta, a korábbi évek közműépítési munkálatai során az utcabeliek elmondása szerint már kerültek elő emberi csontok, minden bizonnyal több, Árpád-kori sírról lehet szó, ám akkor a kivitelező cég nem értesítette a múzeumot, így értékes információk semmisülhettek meg. Hozzátette: a mostani feltárás is csupán egyetlen napot vett igénybe, így a munkálatok akkor sem csúsztak volna sokat.