Fotók: középkori boszorkánysírt találtak Hajdúböszörményben

Tavaly karácsony előtt Hajdúböszörmény északi részén, a Perczel Mór utcában egy szennyvízbekötés korrekciójánál emberi csontokat fordított ki a markológép. A kivitelező társaság értesítette a Hajdúsági Múzeumot, és lehetőség nyílt a teljes feltárásra, dokumentálásra.

Mint Bálint Marianna helyi régész a Múlt-kornak elmondta, a most feltárt holttest rendellenes helyzetben, vagyis arccal lefelé volt eltemetve, a lábai pedig össze voltak kötözve. Úgy véli, egy boszorkánynak kikiáltott egyénről lehet szó, akit egykoron valami miatt a falu népe kiközösített. A különös eltemetési módszer pedig arra szolgált, hogy ha netán fel is ébredne a sírban, akkor se tudjon onnan kikelni, hogy az élőket bolygassa.

Azt az antropológiai vizsgálat előtt még nem lehet pontosan megállapítani, hogy férfiről vagy nőről van szó, ám a csontváz elsődleges szemrevételezése után Bálint Marianna úgy véli, valószínűleg egy alacsonyabb növésű, fiatal nő holttestére bukkantak, aki a 12-13. században élhetett. Erőszakos beavatkozásnak nincs nyoma, nem vágták le a fejét, feltehetőleg nem gyilkosság (vagy kivégzés) útján, hanem természetes halált halt. A szakértő szerint elképzelhető, hogy foggal, esetleg hat ujjal született, extrém módon sápadt volt, vagy nagyon szép lehetett, tehát valamilyen „testi furcsasággal” élt, ami miatt boszorkánynak kiáltották ki.

Az eltemetés bizarr módja elég tipikusan utal arra, hogy egyfajta ártó lénynek vélték szegényt. A boszorkánysírok sírmellékletei között gyakorta szerepel valamilyen éles tárgy, mint például sarló vagy balta, amelyek arra szolgáltak, hogy a személy – amennyiben felébredne a sírjában – megvágja magát, ami pedig a néphit szerint megakadályozza abban, hogy kikeljen a sírból és bolygassa az élőket. Ebben az esetben azonban nem találtak ilyet.

A fiatal lány sírja révén sikerült beazonosítani az Árpád-kori, Böszörmény névre keresztelt falut, amely a mai Hajdúböszörmény északi részén állhatott egykoron. A viszonylag nagy kiterjedésű Böszörmény falu a nyíri izmaeliták észak-alföldi központja volt az Árpád-korban. A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarokkal érkező mohamedán vallású népcsoport főként kereskedelemmel, pénzváltással és katonáskodással foglalkozott.

Bálint Marianna elmondta, a korábbi évek közműépítési munkálatai során az utcabeliek elmondása szerint már kerültek elő emberi csontok, minden bizonnyal több, Árpád-kori sírról lehet szó, ám akkor a kivitelező cég nem értesítette a múzeumot, így értékes információk semmisülhettek meg. Hozzátette: a mostani feltárás is csupán egyetlen napot vett igénybe, így a munkálatok akkor sem csúsztak volna sokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait