2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Fájdalmaink ellenszere: képeken a gyógyszer útja a gyártól a vásárlóig a 20. századi Magyarországon

2020. szeptember 25. 12:50

Richter, Chinoin, Egis – csak néhány név a legnagyobb magyar gyógyszergyárak közül, ahol többek között olyan magyar készítményeket állítottak elő, mint a Kalmopyrin, a C-vitamin vagy a Hyperol, hogy aztán olyan patikákban árulhassák, amelyek századfordulós berendezéseinek még ma is csodájára járunk. Szeptember 25-e a gyógyszerészek világnapja, ezen a napon közel 7 ezer gyógyszerészt ünnepel az ország. Ez alkalomból a Fortepan képeivel elevenítjük fel a gyógyszerészszakma hazai múltját.

patika
Patikabelső patikusokkal 1916-ból (a galéria megnyitásához kattintson a képre!)

A gyógyszerkutatásnak és -gyártásnak Magyarországon a 19. századtól kezdve nagy hagyományai vannak. A kémia és orvostudomány egyesítésével a gyógyszertan (farmakológia) a század második felében jött létre és önállósult.

Mindeközben megnövekedett a gyógyszerek iránti igény is, elterjedtek a nyugati országokban már alkalmazott új gyógyszerformák, a tabletták, drazsék és injekciók. A klasszikus gyógyszerészet átalakult, a patikákban egyre kevesebb gyógyszert készítettek, a gyógyszeripar fejlődésnek indult és a két világháború közötti évekre már a magyar gazdaság egyik jelentős ágazatává vált.

Richter Gedeon kőbányai vállalkozásával kezdetét vette az ipari méretű magyarországi gyógyszergyártás. Az 1907-től működő gyárban számos új gyógyszert állítottak elő, közöttük a máig egyik legismertebb Kalmopyrint.

A következő „óriások”, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár – a mai EGIS elődje –1912-ben, a    Chinoin 1913-ban kezdte meg működését.

Az I. világháborús megtorpanás után a fejlődés folytatódott. A Richter Gedeon-gyár Olasz- és Spanyolországban, Mexikóban és Angliában, a Chinoin Ausztriában, Jugoszláviában és Olaszországban létesített leányvállalatot. 1939-ben 40 gyógyszergyár, illetve gyógyszereket előállító nagyobb laboratórium működött országszerte.

A gyógyszeripar 1948. évi államosítása után a gyógyszergyárak fő feladata a hazai gyógyszerpiac igényeinek kielégítése lett. Az export lehetőségek az 1960-as évektől nyíltak meg, igaz javarészt a szocialista tömbön belül.

A 20. században az anatómia, az élettan, a kórélettan, a diagnosztika, az orvosi technika, a biológia, a gyógyszerkémia fejlődése új gyógyszereket és hatékonyabb eljárásokat eredményezett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Patikusok gyógyszeres üvegek arzenálja előtt (1916)A veszprémi Fekete Sas patika enteriőrje (1935)Gyógyszertár a századfordulós Budapesten, a mai Ferenciek terén (az akkori Kígyó téren)Richter Gedeon vegyészeti gyárának laboratóriuma Kőbányán (1930)Munkában a gyógyszergyártók Richter Gedeon gyógyszergyárában (1930)Gyógyszer-marketing a két világháború között: fejfájás elleni szert hirdető reklám a Margit-szigeti Palatinus strandfürdő kerítésén (1930) Munkavédelem a '30-as években: gázálarcos gyógyszerészek a Dr. Keleti és Murányi Vegyészeti Gyár Rt. újpesti laboratóriumában (1934)Patikabelső az 1940-es évek elejénFolyik a munka a mai Egis Gyógyszergyár elődjében, a Wander Gyógyszer- és Tápszergyárban (1949)Patikamérlegen a gyógyulás: a Belügyminisztérium Korvin Ottó Kórháza a mai Városligeti fasorban (1954)Ahol a gyógyszert felírják: orvosi rendelő az 1950-es évek elején.A Gyógyszerészi Kémiai Intézet (ma a Semmelweis Egyetem) hallgatói a Hőgyes Endre utcai laboratóriumban (1960)Az Aranyhajó Patika cégére a győri Jedlik Ányos utcában (1958)Gyógyszerészavatás a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (1971)Gyógyszertár a tiszaújvárosi (tiszaszederkényi) Széchenyi úti üzletsoron (1964)Gyógyszerész a Kőbányai Gyógyszerárugyár (korábban és ma Richter Gedeon Vegyészeti Gyár) laborában (1966)A gyógyszerek bevonását végzik a debreceni Biogal (ma Teva) Gyógyszergyár drazsírozó üzemében (1968)Tablettázógépek a debreceni Biogal (ma Teva) Gyógyszergyárban (1968)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár