Eltitkolta Lenin utódja a forradalmár politikai végrendeletét
2024. január 21. 15:05 Múlt-kor
100 éve, 1924. január 21-én halt meg a Moszkva melletti Gorkiban Vlagyimir Iljics Lenin szovjet-orosz ideológus, forradalmár és politikus, a Szovjetunió első vezetője.
Korábban
A lázadó diák
Lenin (születési nevén Uljanov) középosztálybeli családba született 1870. április 22-én a Volga menti Szimbirszkben (ma Uljanovszk).
Édesapja paraszti sorból emelkedett fel, és egy jó nevű, nemes ifjaknak fenntartott iskolában tanított matematikát és fizikát.
Vlagyimir nyolc gyermek közül harmadikként született, gyermekként a sportban és tanulmányaiban egyaránt kiemelkedően teljesített.
Az Uljanov szülők hívő monarchisták voltak, a II. Sándor cár által 1861-ben kihirdetett jobbágyfelszabadításnak köszönhetően.
Az édesapa, Ilja életében fontos szerepet játszott az ortodox kereszténység, az evangélikusként nevelt édesanya, Marija azonban közömbös maradt a vallást illetően.
Lenin 15 éves volt, amikor 1886 januárjában édesapja agyvérzésben elhunyt, innentől viselkedése igencsak megváltozott, és nyíltan megtagadta az istenhitet.
Bátyja, Alekszandr ekkor már Szentpéterváron tanult, és a meglehetősen reakciós III. Sándor cár abszolutizmusa ellen agitáló politikai körökben mozgott.
Végül egy merényletkísérletbe is belekeveredett, a hatóságok pedig társaival együtt letartóztatták, és 1886 májusában felakasztották.
A családi törések ellenére Lenin befejezte középiskolai tanulmányait, és a kazanyi egyetem jogi karára iratkozott be.
Egyetemi karrierje nem tartott sokáig: miután egy diákkör vezetőjévé választották, tiltakozást vezetett a diákszervezetekre rótt korlátozások ellen. A rendőrség letartóztatta, kicsapták az intézményből, és a család tatárföldi nyári üdülőjébe száműzték.
Aggódó édesanyja közbenjárására visszatérhetett Kazanyba, itt ismerkedett végül meg újabb radikális körökön keresztül Marx írásaival.
1889-ben a család Szamarába költözött, Lenin pedig újabb radikális szerveződésekben vett részt – itt fordította le orosz nyelvre Marx és Engels Kommunista kiáltványát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban tegnap
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében tegnap
- Futballtörténelem plakátokon keresztül a Várkert Bazárban tegnap
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel tegnap
- Stradivari és Guarnieri hangszerei is megszólalnak az idei Kaposfesten tegnap
- A térség országainak kulturális örökségével ismerkedhetünk meg a Duna Fesztiválon tegnap
- Döcögősen indult, de végül minden elképzelést túlszárnyalt Fangio karrierje tegnap
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi 2024.06.23.