A vörösterror 133 napja

Elkerülhető lett volna a Szovjetunió széthullása?

2018. április 19. 11:07 Múlt-kor

„Új világban élünk” – 1991. karácsony napján ezekkel a szavakkal sokkolta a világot Mihail Gorbacsov szovjet elnök. Éppen a Szovjetunió feloszlását és saját lemondását jelentette be. Több mint negyven évnyi atomháborútól való rettegés után az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti hidegháború véget ért.

Tankok a Szpasszkaja-toronynál

Gyenge vezető volt-e Gorbacsov?

A világ legnagyobb kommunista állama tizenöt független köztársasággá esett szét, így az Egyesült Államok maradt az egyetlen globális szuperhatalom. Habár ereje csúcspontján a Szovjetuniónak több mint ötmillió katonája állomásozott külföldön, katonai vezetése egyetlen lövés nélkül mondott le hatalmáról.

Az orosz közvélemény a Szovjetunió feloszlatását többnyire árulással határos katasztrófaként értékeli a mai napig. Egy 2017-es felmérés eredményei szerint Gorbacsov népszerűségi mutatója jóval Joszif Sztáliné alatt állt. Amikor 1985-ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárja lett, haldokló gazdaságot és omladozó politikai rendszert örökölt. Sok történész szerint az általa életbe léptetett két intézkedés, a glasznoszty („nyíltság”) és a peresztrojka („átszervezés”) felgyorsították a már lejtmenetben lévő szovjet rendszer szétesését.

A 80-as évek végén bevezetett glasznoszty a kormányzás átlátszóságát volt hivatott növelni. Csökkentette az állami cenzúrát, amivel lehetővé vált a szovjet médiának beszámolni fájdalmas, régóta takargatott tényekről: az alkoholizmus és a csecsemőhalandóság növekvőben, a születéskor várható élettartam csökkenőben volt, és a nyugati országok életszínvonala egyre jobban maga mögött hagyta a Szovjetunióét. Emellett a glasznoszty megengedte az SZKP-n kívül más pártok létezését és a választásokon való részvételüket is.

Az ezzel egy időben bevezetett peresztrojka gazdasági reformfolyamat volt, amelynek célja a régóta stagnáló gazdaság újjáélesztése volt. A Szovjetunió elmozdult a központosított tervgazdaságtól egy hibrid modell felé, amely szabadpiaci jellegű újításokat tartalmazott. Az állampolgárok magánvállalkozásokat alapíthattak, továbbá külföldieket is engedtek az országba, hogy szovjet állampolgárokkal közös vállalkozásokban vehessenek részt.

Mindkét intézkedést eleinte lelkesedéssel fogadták: amikor 1990 januárjában McDonald's étterem nyílt Moszkvában, a helyiek elámultak a „háromemeletes szendvicsek” látványától és a mosolygó gyorséttermi pénztárosoktól. De amikor a peresztrojka gyermekbetegségei a hiányok és nélkülözés újabb hullámához vezettek, az újonnan nagyobb hatalmat kapott tagköztársasági vezetők a nem-orosz köztársaságokban, mint Litvániában és Ukrajnában, felhasználták újonnan bevezetett politikai jogaikat az autonómiára való törekvésre, amely a Szovjetunió végéhez vezetett.

Ahogy Gorbacsov később panaszolta, „a mi orosz mentalitásunk azt kívánta, hogy a jobb élet ezüsttálcán legyen felkínálva, ott és azonnal, a társadalom megreformálása nélkül.”

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Gorbacsov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén 1991. augusztus 27-én.Bush amerikai elnök és Gorbacsov szovjet pártfőtitkár kézfogásaÉszak-Korea berendezkedése áll ma a Szovjetunióéhoz a legközelebb, annak ellenére, hogy már nem nevezi magát kommunistánakKígyózó sorok Moszkva első McDonald's étterme előtt

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!