Hitler elfeledett szövetségesei

Elaludt Liszt Ferenc játékán a Magyar táncokat is megkomponáló Johannes Brahms

2017. április 4. 12:33 MTI

Százhúsz éve, 1897. április 3-án halt meg Johannes Brahms, a romantika zenéjének egyik legnagyobb alkotója. A 19. század „utolsó klasszikus” zeneszerzőjének hamvai Beethoven és Schubert sírja mellett nyugszanak.

Johannes Brahms

1833. május 7-én született Hamburgban. Parasztból lett zenész apja galambtenyésztéssel is foglalkozott, de ez a tevékenysége jobbára csak vitte a pénzt. Brahms tőle tanult hegedülni és zongorázni, kisgyerekként a zene mellett a játékkatonák gyűjtése volt a szenvedélye. Sanyarú anyagi helyzetük miatt tizenéves korától nemcsak színházi zenekarokban, hanem bordélyokban is hegedült (a legenda szerint ilyenkor a kottatartóra helyezett könyveket olvasta játék közben), s némi pénzhez jutott táncdarabok átirataival is. Tizenhét évesen lett Reményi Ede hegedűművész zongorakísérője, aki azért kényszerült emigrációba, mert a szabadságharc alatt Görgey segédtisztje volt. Reményi révén ismerte meg behatóan a magyar és a cigányzenét, így születtek meg Magyar táncai, a 21 zongoradarab közül nyolcnak született ma is népszerű zenekari átirata. Brahms 1853-ban megismerkedett egy másik magyar hegedűművésszel, Joachim Józseffel, ő ajánlotta be Liszt Ferenchez. A találkozó azonban csúfos kudarcba fulladt, mert a turnéktól holtfáradt Brahms éppen akkor aludt el, amikor Liszt egy új művét játszotta el neki.

Johannes Brahms Reményi Ede (balra) társaságában

Joachim ismertette meg a Schumann házaspárral is, akiket lenyűgözött Brahms zongorajátéka, és lelkes támogatóivá váltak. A mély depresszióban szenvedő Robert Schumann hamarosan elmegyógyintézetbe került, Brahms pedig lángra gyulladt felesége, a nála tizennégy évvel idősebb zongoraművész, Clara iránt. A reménytelen szenvedély később barátsággá szelídült, de Brahms sohasem nősült meg. Zeneszerzői munkásságára jelentős hatást gyakorolt a kor híres karmesterével, Hans von Bülow-val való találkozása is, aki magát Brahms „leghűségesebb karmesteri pálcájának” nevezte.

Hamburgban, ahol női kórust szervezett, sikertelenül pályázott a filharmonikusok karmesteri tisztségére. A kudarctól elkeseredve 1862-ben a Beethoven és Schubert szellemét őrző Bécsbe költözött, abban az évben ő segített Wagnernek lemásolni a Nürnbergi mesterdalnokok már elkészült zenekari részleteit egy itteni hangverseny számára. A komponistával személyesen jó viszonyt ápolt, de esztétikai nézeteik élesen különböztek, és Brahms 1860-ban aláírta a Liszt és Wagner "új zenei módszerei" ellen tiltakozó konzervatív manifesztumot. Ennek nyomán ádáz vita, sőt harc robbant ki, a "romantikusok háborúja" sportnyelven szólva döntetlenül végződött. Brahms szerette Johann Strauss zenéjét is, egyszer azt mondta: mindent odaadott volna azért, ha ő írhatja meg a Kék Duna keringőt.

Brahms 121 alkotását látta el opus-számokkal (két ládányi fiatalkori művét elégette), a 122-iket halála után sorolták be az életműbe, s néhány éve egy kétperces zongoradarabja is előkerült. Az operán kívül minden műfajban alkotott: írt kamarazenét, szonátát, dalokat, orgonaműveket, zongoraversenyeket és egyházi kórusokat, dalköltészete is jelentős. Legismertebb alkotása a Német rekviem, amelyet édesanyja halála után komponált, az általános szokástól eltérően nem latin, hanem német szövegre, amelyet ő maga állított össze bibliai idézetekből. Kedvelt még a Variációk egy Haydn-témára, a Wiegenlied (Bölcsődal) és Magyar táncai, amelynek dallamai zenélő gyermekjátékokból is visszaköszönnek. Négy szimfóniája közül az első, c-mollt Beethoven X. szimfóniájának is nevezik, mert a finálé főtémája feltűnően hasonlít a IX. szimfóniára. Egyetlen Hegedűversenyének fináléja magyaros hangvételű, utolsó zenekari műve, a hegedűre és csellóra írott a-moll kettősverseny zárótételében pedig a cigányzene motívumai fedezhetők fel. Érdekesség, hogy nagy művei szinte kivétel nélkül nyáron születtek, mert télen inkább karmesterként és zongoraművészként lépett fel.

A fiatal Brahms

A komponista szemben állt az "új" zenei iskolával és a programzenével, tisztelte Beethovent, zenei felfogása konzervatív volt. Zenéjének alapja a melódia és a gazdag harmóniavilág, tökéletesen ötvözte a romantikus kifejezést a klasszikus szerkezettel. Előadóként virtuóz zongorista volt, 1867 és 1891 között összesen 24 fellépése volt Budapesten. B-dúr zongoraversenyének ősbemutatója is a Pesti Vigadóban volt 1881-ben, a szólót maga játszotta, a zenekart pedig Erkel Sándor vezényelte. Magyar vonatkozás az is, hogy II. és a III. szimfóniájának premierjén barátja, Richter János vezényelt.

Sok más zeneszerzőtől eltérően Brahms - ha nem is fényesen, de - meg tudott élni a muzsikából. Szeretett jókat enni és inni, szerény ruházatára nem fordított különösebb gondot. Befelé forduló, zárkózott ember volt, s ahogy idősödött, modora úgy lett egyre nyersebb, tüskésebb, még régi barátaival is összeveszett. Fiatalon rendkívül jóképű volt, nőies arcát idővel szakállal takarta, ötvenéves kora után megőszült és meghízott. Idejét visszavonultan töltötte, érzelmeit szavak helyett zenével fejezte ki. A cambridge-i egyetem 1876-ban felajánlotta neki a díszdoktori címet, de nem vállalkozott a tengeri útra. A breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) egyetem is díszdoktorrá fogadta, erre az alkalomra született az Akadémiai ünnepi nyitány, majd Hamburg is díszpolgárává választotta.

Az idős Brahms Bécsben

A 19. század "utolsó klasszikus" zeneszerzője 1897. április 3-án halt meg Bécsben, hamvai Beethoven és Schubert sírja mellett nyugszanak. A francia Francoise Sagan nagysikerű - később megfilmesített - regényt írt Szereti Ön Brahmsot? címmel, a Merkúron krátert neveztek el róla, a stájerországi Mürzzuschlagban, ahol negyedik szimfóniáját befejezte, múzeuma van, s évente nemzetközi Brahms-ünnepet tartanak. 2014-ben Johannes Brahms - Élet és dalok címmel monográfia jelent meg róla a világhírű német bariton, Dietrich Fischer-Dieskau tollából.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Johannes Brahms Reményi Ede (balra) társaságábanA fiatal BrahmsAz idős Brahms Bécsben
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!