2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek

2021. október 5. 17:13 Múlt-kor

Egy Kairóban őrzött több mint ezer éves, héber nyelvű kézirat lehet a kulcsa a holt-tengeri tekercsek egyik megoldatlan rejtélyének: hogyan kerültek oda, ahol megtalálták őket?

Eleazar Sukenik
Eleazar Sukenik, az izraeli régészet alapító atyja vizsgálja a holt-tengeri tekercsek egyikét 1951-ben

Titokzatos helyszín

A Biblia és az ókori Közel-Kelet kutatásában hatalmas áttörést jelentő, a 20. század folyamán megtalált kézirattöredékek kutatóit régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a mintegy 900 eredeti írásból származó több mint 15 000 töredék miért éppen a Holt-tengertől nyugatra fekvő Kumráni-hegység barlangjaiból került elő. E vidék ugyanis távol esik minden jelentősebb településtől.

Maga a közeli Kumrán régészeti lelőhelye is hasonló rejtélyekkel szolgál. Nincs magyarázat például arra, miért hoztak létre itt egy nagyszabású éléskamrát – ezernél is több tárolóedény és több száz tál, tányér és pohár került elő belőle –, miközben a feltárás során jól láthatóvá vált, hogy ennyien sosem éltek itt.

Ugyanígy rejtély, mi volt a szerepe a temető melletti, fallal elkerített nyitott térnek, illetve hogy az itteni mikvék – a zsidó vallásnak megfelelően épült rituális fürdők – miért voltak úgyszintén az itteni lakosságszámnál sokkal több emberre kialakítva.

A legújabb kutatások afelé mutatnak, hogy Kumrán egy misztikus zsidó szekta, az esszénusok évente megtartott nagyszabású szertartásának színhelye volt.

Ekkor a korabeli Izrael minden tájáról összegyűltek a szekta tagjai, és a település lakossága rövid időre megsokszorozódott. Kumrán különleges kialakítása is e ceremoniális szerepkört tükrözi.

A holt-tengeri tekercsek némelyike is utal erre az évenkénti gyűlésre, és az új elmélet szerint magukat a tekercseket (vagy legalábbis egy részüket) is az esszénusok írhatták az ország különböző tájain, majd a szertartásra Kumránba hozták őket, majd valamilyen okból itt is hagyták azokat.

„A szivánban [a zsidó naptár harmadik hónapja, amely általában május-június tájékára esik] tartott országos gyűlés nagy és gondosan szervezett esemény volt, amelyre tiszta és részletes szabályokat is hoztak” – mondta el Daniel Vainstub, a Negevi Ben-Gurion Egyetem régésze. „Mindez illeszkedik a helyszín régészeti anyagába.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A 4-es számú barlang Kumránnál, ahonnan a tekercsek 90%-a előkerültA Holt-tenger az egyik kumráni barlangból nézveA Damaszkusz-dokumentum Holt-tengernél előkerült töredékeSolomon Schechter munka közben, 1893.Kumrán település romjai

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár