Egy 3800 éves harcos kurgánjára bukkantak Azerbajdzsánban
2025. július 17. 09:09 Múlt-kor
Az újonnan feltárt, középső bronzkorból származó temetkezési hely, a kurgán és a belőle kinyert kivételes régészeti anyagok fényt derítenek az ókori Azerbajdzsán elitjére.

A kurgánban talált kerámiák
Korábban
A projektet öt éve indították, a Ceyranchol-síkságon – a helyiek ezt a területet Jovszanlidere néven emlegetik. A mostani expedíciót Dr. Shamil Najafov, az ANAS Régészeti és Antropológiai Intézetének docense és vezető kutatója irányította. A misszió keretein belül tártak fel egy középső bronzkori kurgánt (ez a sztyeppei népek temetkezési formája).
Élelmet csomagoltak a túlvilágra
A földhalmok alatt egy katonai vezető sírjára, és benne gazdag leletegyüttesre bukkantak. A 2 méter széles, 6 méter hosszú és 3 méter mély sírkamrát anno három részre osztották. Az egyikbe tették a halottat és a személyes holmikat, a másikba a kerámiákat, a harmadikat pedig teljesen üresen hagyták. Úgy tartják, hogy ez a rész szimbolikusan a túlvilágba vetett hitet tükrözi, valószínűleg egy olyan teret képvisel, ahol az elhunyt lelke békére találhat.
Az eltemetett harcost (akit a becslések szerint több mint 2 méter magas lehetett) félig hajlított helyzetben temették el. A feltárt tárgyak között volt egy kézben tartott négyágú bronz lándzsahegy, boka körüli bronzdíszek, obszidián eszközök, valamint tizenkét gazdagon díszített kerámia. Az edényekben főtt állatok (kecske, tehén, ló, vaddisznó) csontjait találták, amelyeket a túlvilágra való ellátmányként értelmeztek. Ezekre a leletekre a kor haditechnikájának, társadalmi hierarchiájának és temetkezési rituáléinak jelentős bizonyítékaként tekintenek.
A kurgán titkai
A csontváz anatómiai elhelyezkedése és a lándzsahegy az egyén harcos státuszára utal, valamint arra, hogy a temetést különleges rituális szertartás szerint végezték. Ez a típusú lándzsahegy rendkívül ritka nemcsak Azerbajdzsánban, hanem az egész Dél-Kaukázus régióban.

A kurgán felett, 0,5 méter talajmélyedés után 14 egymással szemben elhelyezett mészkőlapot – mindegyik körülbelül 1 tonna súlyú, 60 centi széles és 2 méter hosszú – tártak fel. A sírhalmot egy bika alakú kőszobor őrizte. A bent talált kör alakú mészkőpecsét új betekintést nyújt a közigazgatási ellenőrzés korai formáiba és a tulajdonjog fogalmaiba.
Forrás: Azerbajdzsán Köztársaság Kulturális Minisztériuma
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Háború és mezőgazdaság – a brit agrárkultúra forradalma
- Kiásták Diana hercegnő időkapszuláját
- „Az ég démonai” – Amikor a német zeppelinek először támadták Londont
- Sherlock Holmestól Dooku grófig – Christopher Lee öröksége
- A Koh-i-Noor gyémánt véres története
- Már gyerekkorában katona volt Arábiai Lawrence – állítása szerint
- Csempészek szigetei – Akiket a pestis sem állított meg
- Florence Nightingale, a „Kegyelem Angyala”
- 85 éves levél: cukorkás dobozban üzentek a múltból
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.













