Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
2025. március 12. 10:34 Pálosfalvi Tamás
Korábban
„Szent háború” keresztények ellen
Az 1443. november 3-i győztes csatában a magyarok kezére került több oszmán főember is, miközben a keresztény veszteségek, ha hihetünk a győzelmi jelentéseknek, minimálisak voltak. Kedvezőtlen hír volt ugyanakkor, hogy a csata időpontjában Murád szultán az anatóliai csapatok egy részével már Edirnében volt, ahonnan teljes mozgósítást rendelt el, és szent háborút hirdetett.
II. Murád szultán
A szultán Edirnéből Plovdivon keresztül Szófiáig nyomult, onnan azonban nem vonult tovább, hanem – a város felégetése után – visszafordult, és elrendelte a Balkán hágóinak lezárását.
Nagyon valószínű, hogy az Ibrahim bég ellen tavasz óta harcban álló, fáradt anatóliai sereg élén nem akart már nyílt csatában megütközni a támadókkal, azt gondolva – mint utóbb kiderült, helyesen –, hogy a beálló tél és a magyar sereg utánpótlási vonalainak megnyúlása önmagában is megoldja majd a problémát.

A szultán visszavonulása, úgy tűnik, a keresztény sereg vezetőit is váratlanul érte. Ništ elhagyva vonulásuk nagyon lelassult, a nehéz terep mellett azért is, mert nem volt egyetértés a további célokról.
Branković despota állítólag már ekkor visszafordulást javasolt, míg Hunyadi, Cesarini legátus támogatását élvezve, tovább akart nyomulni Szófia irányában.
Végül a vajda álláspontja győzött, és az – immár egységes – koalíciós sereg november végén elérte Szófiát. December 3-án Hunyadi innen értesítette az erdélyi szász városokat a szultán „meneküléséről”, és arról a szándékáról, hogy Murádot követve seregével „hat vagy nyolc napon belül” Edirnében lesz.
A vajda tervének megfelelően a keresztények folytatták útjukat Szófiából, de nem a legkézenfekvőbb római utat követve, a „Traianus Kapuja” néven ismert szoros irányában, hanem a hegyeken észak-déli irányban átvezető Zlatica szoros (a magyar forrásokban „Aranykapu”) felé.
Mire azonban elérték a szorost, az oszmánok járhatatlanná tették azt, és gyalogsággal meg is erősítették.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A fájdalomcsillapítás kínnal teli története 16:57
- Konstantinápoly felemelkedése 16:07
- Az Északi-sarkvidék 400 évig rejtett bálnavadász temetői olvadnak ki 15:05
- Egymillió éves ismeretlen arc Spanyolországban 14:07
- Kultúrát receptre – kísérleti projekt indult Svájcban 13:23
- Ferdinand von Zeppelin szerényen önmagáról nevezte el a "léghajók atyját" 12:09
- Több, mint nyolcmillió forintot is érhet az a gyűrű, amit egy nyugdíjas talált 11:09
- Mi a különbség a mumifikálás és a balzsamozás között? 10:02