Édesanyja terelte a tudományok felé Ada Lovelace-t, hogy minél kevésbé hasonlítson botrányhős apjára

Kékharisnya volt

A pletyka az egész viktoriánus kori prűd Angliát – beleértve az arisztokrata köröket – bejárva még a királyi udvarba is eljutott. A szemérmetlen életviteléről hírhedt költő, Lord Byron féltestvérével folytatott erkölcstelen viszonyt, de a férfiakat sem vetette meg. A felháborodás akkora volt, hogy még a szerető, Augusta Leigh is úgy gondolta, szerencsésebb, ha a kitörni készülő botrány elől Byron a házasság csendes révébe menekül. Így vette feleségül a költő a társaságban az éles eszéért csodált Annabella Millbankset, akit a paralelogrammák hercegnőjének nevezett el.

A költői hevület azonban csak rövid ideig tartott. Annabella, megsokallva az újdonsült férj gyanús kicsapongásait, már 1816 januárjában elköltözött, és magával vitte újszülött gyermeküket. És bár a korabeli jog ebben az időben az apát jelölte volna ki a kislány gyámjául, Byron botrányosnak kikiáltott életvitele miatt ez szóba sem kerülhetett. A költő azt tette, ami a körülményekhez képest a lehető legjobb megoldás volt: lemondott a lányáról, és külföldre távozott. Soha többé nem találkozott vele.

Leveleiben gyakran írt róla, és sejtjük, hogy Adát is súlyosan megsebezte apja hiánya. Tisztázó beszélgetésre azonban nem került sor: Byron 1824-ben mint a görög szabadságharc egyik legjelentősebb támogatója és hőse, maláriában elhunyt. Határozott kívánsága ellenére angol földön, a nottinghami Szent Mária Magdolna-templomban temették el, oda, ahová majd 1852-ben a lánya is követte. Ada végóhaja ugyanis az volt, hogy édesapja mellett nyugodhasson, akit talán nem csak a szülő iránti kötelező tiszteletből tartott az angol romantikus költészet legnagyobb alakjának.

Ada anyja viszont éppen Byron hatásától szerette volna a lányát megóvni, folyvást attól rettegett, hogy a költő féktelen természete kiütközik rajta. A romantika, a költészet és egyéb holdkóros ábrándozás egyetlen ellenszerének a matematika tanulmányozását tartotta. Annabella maga is – főúri hölgytől szokatlan módon – Cambridge-ben tanult, és így Adát is a természettudományok felé próbálta terelni. Nem is sikertelenül.

A lány világhírű tanára volt Augustus De Morgan matematikus, aki sokra becsülte a tehetségét. De kioltani belőle az álmodozás képességét senki nem volt képes. 12 éves korában a madarak életét kezdte tanulmányozni – szeretett volna megtanulni repülni. Tollakból, papírból és selyemből készült az első repülőgép: voltak ugyan szárnyai a ló formájú építménynek, de nem működött, hiába szerelt belé Ada gőzhajtót.

Vajon milyen lehetett a lassan eladó sorba cseperedő lány külseje? Megoszlanak a vélemények: a hívek csinos hölgynek írták le, mások ennek ellenkezőjét állították. Egyik háziasszonya szerint még egy szobalány is jobban öltözött nála, voltak, akik a „slamposságán” botránkoztak meg. Valószínűleg ez azonban nem szúrhatott szemet a Kékharisnya Társaság gyűlésein, ahová Ada – az előkelő londoni társaság számtalan más tagjával együtt – szívesen eljárt. És itt érdemes megállni egy pillanatra.

Az angolul Blue Stocking Society egyfajta szociális és önképzőköri mozgalom volt a XIX. századi Angliában, és a hasonló francia mozgalom mintájára alakult. Ez, mint ismert, a derék Moliére mesterből olyannyira ellenszenvet váltott ki, hogy a Tudós nők című komédiájában tette nevetségessé polgári közönségével az affektáló, „arisztokratikus” női finomkodást. Angliában kevesebb indulat övezte a társaságot, amelynek egyik vendége amúgy is alaposan felrúgta az etikettet.

Benjamin Stillingfleet botanikus, tolmács és könyvkiadó rendszeresen utcai viseletnek számító kék gyapjúharisnyában érkezett az összejövetelekre: nem volt elég gazdag, hogy az alkalomhoz öltözzék. De oly kitűnő társalgó volt, hogy távollétében a nők azon sopánkodtak, hogy semmire sem mennek „kékharisnya” nélkül. Így ragadt a társaságra a név, amivel később aztán a sznob, kétes műveltségét fitogtató, de a házimunkákhoz semmit sem konyító nőket gúnyolták ki.

1. Kékharisnya volt
2. A sorsdöntő találkozás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról