„Démonbiztos” csörgőket találtak egy 4500 éves csecsemősírban

A csecsemő mellkasán az orosz régészek nyolc darab, szarvasagancsból készült, embertestű, ám madár, jávorszarvas, vaddisznó és egyéb ragadozó emlősök fejeivel ábrázolt figurát fedeztek fel, adták közre megjelent tanulmányukban Andrej Poljakov and Jurij Esin orosz kutatók. Az ügyesen faragott alakokat a gyermek eltemetői vörös festékkel kenték be, ám ez már csupán nyomokban fedezhető fel rajtuk.

„A figurák üregesek voltak, és minden bizonnyal a mai csörgőkhöz hasonló funkciót tölthettek be, ha egymáshoz értek, különböző hangokat lehetett előcsalogatni belőlük” – írta Poljakov a Szentpétervári Történeti Intézet. A szakértők szerint a most feltárt figuráknak kettős szerepük volt: egyrészt a gyermek játékai lehettek, másrészt a gonosz lelkektől óvták meg őket. „A hagyományos kultúrákban a bajelhárító szerepű figura mindennapos látvány lehetett a bölcsőkben” – tette hozzá a kutató.

A régészek ugyanakkor nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy a sírban megtalált szobrocskák nincsenek összefüggésben a bölcsővel, és csupán azért kerültek a kis holttest mellé, hogy „megkönnyítsék” a túlvilágra való átjutást.

A csecsemőnek továbbá egy igen érdekes fejfedője is volt. A gyermek délnyugati irányba mutató fején 11 darab, vörösrézből készült lemezkét fedeztek fel, mindegyiken volt két-két lyuk, ahol össze lehetett fűzni őket. „A sapka minden bizonnyal egyfajta díszítés volt, a koponya bal oldalán pedig egy fülbevalót is találtunk” – magyarázta Poljakov.

A csecsemőt más felnőtt emberekkel együtt egy kurgánban temették el. A szakértők szerint az elhunytak egykoron a bronzkori Okunev-kultúra tagjai közül kerültek ki. A gyermek eltemetésekor az írás művészete még nem bukkant fel ebben a régióban, a helyi civilizáció tagjai a réz és a bronz gyártásában és feldolgozásában jeleskedtek, így számos penge, tőr, fejsze, a horgászat során használatos horog, valamint egyéb dísztárgy került elő a területről, fejtette ki Esin a Live Sciencenek.

„A kurgánban temetkező emberek korai pásztorok voltak. A közeli sziklákon számos ábrázolás jeleníti meg az állatokat (főként a bikákat), valamint a szekereket és egyéb kocsikat” – írta a kutató. Az Okunev-kultúra tagjai antropomorf, részben emberi, részben állati vonásokkal bíró istenségeket tiszteltek, a szakértők szerint bonyolult mítoszaik és összetett rituáléik voltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe