Csupán átmeneti zavart okoztak a Ruhr-vidéken a britek vízen pattogó gátromboló bombái

A Ruhr-vidék rémei

A hadműveletre végül is 1943. május 16-17-én került sor. A bombázókat három csoportra osztották. Az első alakzat kilenc gépből állt, a második ötből, a harmadik pedig négyből. A holland partokhoz érve azonban a repülőszázad elszenvedte első veszteségeit. A kettes alakzat öt gépéből négyet elvesztettek.

Munro találatot kapott, és meghibásodott a rádiója, ezért visszafordult. Rice túl alacsonyan repült, és a bombája beleért a tengervízbe, ezért leszakadt, így dolgavégezetlenül kellett hazatérnie. A megszabott alacsony repülési magasság okozott végzetes balesetet Aspell gépének is, aki egy elektromos vezetéknek ütközött. Barlow-t és Byerst a légvédelem lelőtte.

Az első alakulat azonban elérte a kijelölt célt, a Möhne-gátat. Először Gibson oldotta ki a bombáját, de az felrobbant, mielőtt elérte a gátat. Hopgood szerencsétlenül járt: a kioldott bombája túlpattogott a gáton, és mivel a légvédelem eltalálta, nem tudott felemelkedni, ezért a robbanástól a gépe is károkat szenvedett.

A legénységből három főnek sikerült elhagyni a fedélzetet, mielőtt lezuhantak volna. Gibson, hogy elterelje a légvédelem figyelmét, a gát felett körözött, mialatt Martin is kioldotta a pattogó bombáját, de az csak kisebb károkat okozott. Végül Young, majd Maltby következett, és nekik már sikerült célba érniük: a gát átszakadt, Gibson pedig az Eder felé irányította a csapatot.

Az Eder völgyében lévő gátnál nem volt légvédelem, ami megkönnyítette volna a britek dolgát, ám a sűrű köd miatt nem látták a célt. Shannon hatszor repült a célra, mielőtt a bombát kioldotta volna, de az nem okozott kárt. Maudslay gépe viszont súlyosan megsérült, mikor a bomba átment a gát felett, és ott robbant fel. Végül Knight bombája törte meg a gátat.

A második alakzat célja a Sorpe-gát volt, de közülük csak egyedül McCarthy gépe ért célt, ezért a parancsnokság a harmadik hullámot átirányította oda. A Sorpe-gát azonban nem betonból készült, mint a másik kettő, hanem földből, ezért sokkal nehezebben lehetett átszakítani. McCarthy hiába találta el a célt, a bomba nem okozott kárt az építményben.

A tartalékok sem voltak sikeresebbek. Ottley-t és Burpee-t lelőtték, Brown leoldotta a bombáját, de nem törte át a gátat, Anderson pedig a nagy köd miatt meg sem találta a célt, és éles bombával repült vissza Nagy-Britanniába. Towsend hasonlóképpen járt, de ő az Ennepe-gátat célozta meg, sikertelenül. Egyesek szerint nem kizárt, hogy nem is azt a gátat, hanem a Bever-gátat találta el, de az is sértetlen maradt. A visszafelé tartó gépek közül Youngot és Maudsleyt a légvédelem lelőtte.

Összesen 11 gép tért vissza, nyolcat lelőttek az akció során. A 133 főből 53-an haltak meg, ami csaknem 40%-os veszteséget jelentett. Hopgood gépének három túlélője közül egy meghalt, ketten fogságba estek, de fogságba esett Ottley legénységének egyik tagja is.

1. Erőmű-gondok
2. Bombázás és tesztelés
3. A Ruhr-vidék rémei
4. Stratégiai értékelés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején