Kommunista utópia a rajzasztalon: a meg nem épült Moszkva
2005. április 21. 10:58
Mai szemmel nézve akár fantasztikus filmek díszleteinek is tűnhetnek a szovjet építészek rajzasztalon maradt grandiózus víziói.
Korábban
Szovjetpalota
1. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, V. Suko, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1934-es változata.) 2. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, Ja. Belopolszkij, V. Pelevin, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1946-os változata.) 3-4. Szovjetpalota (Le Corbusier, 1934. Felül- és oldalnézet) |
A moszkvai Szovjetpalota megépítésére kiírt pályázat a század talán leggrandiózusabb építészeti programja volt, az épületet a világ leghatalmasabb épületének szánták. A Szovjetpalota 415 méteres magasságával jócskán felülmúlta volna a kor legmagasabb épületeit, az Eiffel-tornyot és az Empire State Buildinget. A képen látható, amint az alkotó új Bábel tornyaként a repülők és léghajók közé, sőt fölé emeli az épület csúcsát, melynek legtetején Lenin százméteres szobra állt volna. Az épületnek a kommunizmus küszöbön álló győzelmét kellett szimbolizálnia a világ első munkás-paraszt államának fővárosában. A helyszín is jelképes volt: a palotának a lerombolt Krisztus, a Megváltó Székesegyház helyén kellett állnia. Az 1931-ben meghirdetett pályázatra összesen 160 pályamű érkezett, köztük 24 külföldi építésztől, akik között olyan nemzetközi hírű tervezők szerepeltek, mint Le Corbusier, Walter Gropius vagy Eric Mendelssohn.
Az építkezés kivitelezése lényegében önálló gazdasági és tudományos szakterületté vált: külön optikai, akusztikai és egyéb műszaki kutatóintézeteket hoztak létre, többek között az építkezéshez használt speciális anyagok kifejlesztésére. Az építési terület a zökkenőmentes építőanyag-ellátás érdekében saját vasútvonalat és -állomást kapott.
Az építkezést az induláskor, 1934-ben legfelsőbb szinten kiemelt fontosságúnak nyilvánították. 1939-re az alapozás befejeződött, ám az építkezést a háború miatt 1941-ben leállították, és sohasem kezdték újra. Bár a tervezés az 1940-es évek végéig folytatódott, a templom feltúrt telke 1958-ig üresen állt - ekkor viszont itt építették meg a világ legnagyobb szabad téri uszodáját. 1994-ben ezt is elbontották, s helyébe teljes egészében újjáépítették a Krisztus, a Megváltó Székesegyházat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap