Kommunista utópia a rajzasztalon: a meg nem épült Moszkva
2005. április 21. 10:58
Mai szemmel nézve akár fantasztikus filmek díszleteinek is tűnhetnek a szovjet építészek rajzasztalon maradt grandiózus víziói.
Korábban
Szovjetpalota
| 1. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, V. Suko, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1934-es változata.) 2. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, Ja. Belopolszkij, V. Pelevin, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1946-os változata.) 3-4. Szovjetpalota (Le Corbusier, 1934. Felül- és oldalnézet) |
A moszkvai Szovjetpalota megépítésére kiírt pályázat a század talán leggrandiózusabb építészeti programja volt, az épületet a világ leghatalmasabb épületének szánták. A Szovjetpalota 415 méteres magasságával jócskán felülmúlta volna a kor legmagasabb épületeit, az Eiffel-tornyot és az Empire State Buildinget. A képen látható, amint az alkotó új Bábel tornyaként a repülők és léghajók közé, sőt fölé emeli az épület csúcsát, melynek legtetején Lenin százméteres szobra állt volna. Az épületnek a kommunizmus küszöbön álló győzelmét kellett szimbolizálnia a világ első munkás-paraszt államának fővárosában. A helyszín is jelképes volt: a palotának a lerombolt Krisztus, a Megváltó Székesegyház helyén kellett állnia. Az 1931-ben meghirdetett pályázatra összesen 160 pályamű érkezett, köztük 24 külföldi építésztől, akik között olyan nemzetközi hírű tervezők szerepeltek, mint Le Corbusier, Walter Gropius vagy Eric Mendelssohn.
Az építkezés kivitelezése lényegében önálló gazdasági és tudományos szakterületté vált: külön optikai, akusztikai és egyéb műszaki kutatóintézeteket hoztak létre, többek között az építkezéshez használt speciális anyagok kifejlesztésére. Az építési terület a zökkenőmentes építőanyag-ellátás érdekében saját vasútvonalat és -állomást kapott.
Az építkezést az induláskor, 1934-ben legfelsőbb szinten kiemelt fontosságúnak nyilvánították. 1939-re az alapozás befejeződött, ám az építkezést a háború miatt 1941-ben leállították, és sohasem kezdték újra. Bár a tervezés az 1940-es évek végéig folytatódott, a templom feltúrt telke 1958-ig üresen állt - ekkor viszont itt építették meg a világ legnagyobb szabad téri uszodáját. 1994-ben ezt is elbontották, s helyébe teljes egészében újjáépítették a Krisztus, a Megváltó Székesegyházat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
