2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kommunista utópia a rajzasztalon: a meg nem épült Moszkva

2005. április 21. 10:58

Mai szemmel nézve akár fantasztikus filmek díszleteinek is tűnhetnek a szovjet építészek rajzasztalon maradt grandiózus víziói.

Szovjetpalota

1. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, V. Suko, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1934-es változata.)
2. Szovjetpalota (B. Iofan, V. Gelfreih, Ja. Belopolszkij, V. Pelevin, szobrász: Sz. Merkulov. Az elfogadott terv 1946-os változata.)
3-4. Szovjetpalota (Le Corbusier, 1934. Felül- és oldalnézet)

A moszkvai Szovjetpalota megépítésére kiírt pályázat a század talán leggrandiózusabb építészeti programja volt, az épületet a világ leghatalmasabb épületének szánták. A Szovjetpalota 415 méteres magasságával jócskán felülmúlta volna a kor legmagasabb épületeit, az Eiffel-tornyot és az Empire State Buildinget. A képen látható, amint az alkotó új Bábel tornyaként a repülők és léghajók közé, sőt fölé emeli az épület csúcsát, melynek legtetején Lenin százméteres szobra állt volna. Az épületnek a kommunizmus küszöbön álló győzelmét kellett szimbolizálnia a világ első munkás-paraszt államának fővárosában. A helyszín is jelképes volt: a palotának a lerombolt Krisztus, a Megváltó Székesegyház helyén kellett állnia. Az 1931-ben meghirdetett pályázatra összesen 160 pályamű érkezett, köztük 24 külföldi építésztől, akik között olyan nemzetközi hírű tervezők szerepeltek, mint Le Corbusier, Walter Gropius vagy Eric Mendelssohn.

 

Az építkezés kivitelezése lényegében önálló gazdasági és tudományos szakterületté vált: külön optikai, akusztikai és egyéb műszaki kutatóintézeteket hoztak létre, többek között az építkezéshez használt speciális anyagok kifejlesztésére. Az építési terület a zökkenőmentes építőanyag-ellátás érdekében saját vasútvonalat és -állomást kapott.

 

Az építkezést az induláskor, 1934-ben legfelsőbb szinten kiemelt fontosságúnak nyilvánították. 1939-re az alapozás befejeződött, ám az építkezést a háború miatt 1941-ben leállították, és sohasem kezdték újra. Bár a tervezés az 1940-es évek végéig folytatódott, a templom feltúrt telke 1958-ig üresen állt - ekkor viszont itt építették meg a világ legnagyobb szabad téri uszodáját. 1994-ben ezt is elbontották, s helyébe teljes egészében újjáépítették a Krisztus, a Megváltó Székesegyházat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár