230 éves Moszkva első nyilvános színháza
2006. március 28. 13:30
1776. március 28-án adott engedélyt II. Katalin orosz cárnő, hogy Uruszov herceg moszkvai kormányzósági ügyész, a kor jeles művészetpártolója megalakítsa a moszkvai színház állandó operatársulatát.
Korábban
Petrovszkijtól a Nagy Színházig
Az előadásokat kezdetben Voroncov gróf Znamenkán álló házában tartották, majd 1780-ban átköltöztek a Petrovka sarkán (a mai színház helyén) emelt kőépületbe, az intézmény innen kapta a Petrovszkij Színház nevet. Ez volt az első állandó moszkvai színház, a társulat énekesei, muzsikusai a főúri palotákban, vidéki kastélyokban működő jobbágy színházakból, zenekarokból verbuválódtak, a táncosok pedig a moszkvai árvaházban 1773 óta működő olasz balettmester tehetséges tanítványai voltak. 1785-ben már külön opera- és balett-társulat működött 30 tagú zenekarral.
Az orosz nemzeti zene XIX. századi felvirágzása szorosan összefonódott a moszkvai Nagy Színházzal. Mérföldkő volt Glinka Ivan Szuszanyin (1842), Ruszlan és Ljudmila (1846), majd Dargomizsszkij Ruszalka (1859) című operájának színrevitele. Az 1860-70-es években olasz operatársulat is helyet kapott a teátrumban, ám az olaszmániát a század utolsó harmadában kiszorította a nemzeti zene: a Csajkovszkij-művek (Hattyúk tava, Jevgenyij Anyegin, Mazepa, Pikk dáma, Csipkerózsika stb.) bemutatása az 1870-90-es években, Muszorgszkij Borisz Godunovjának műsorra tűzése 1888-ban, majd Borogyin Igor hercegének premierje 1898-ban korszakos jelentőséggel bírtak. Mellettük helyet kaptak a nyugat-európai muzsika kiemelkedő alkotásai is a Verdi-művektől Gounod Faustjáig, Bizet Carmenjéig és Wagner Lohengrinjéig. Az akkori énekesek között ott találjuk Fjodor Saljapint, Leonyid Szobinovot, Antonyina Nyezsdanovát, a táncosok közt Gorszkij balettmester irányításával Gelcert, Fjodorovot, a karmesterek sorában Altanit, Sz. Rahmanyinovot, és A. Arendszet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20