A vörösterror 133 napja

A Sztálin-szobor helyén lesz az új 56-os emlékmű

2005. február 26. 10:05

Az emlékmű számára a városligeti Regnum Marianum templom az Időkerék közötti területet jelölték ki, ahol 1956-ig Sztálin szobra állt.

A helyszín `...úgyszólván minden előnnyel rendelkezik. Munkáskerületben fekszik, ahol hétköznap és ünnepnapokon is a dolgozók tízezrei fordulnak meg. A terület ünnepségek alkalmával több százezer ember befogadására alkalmas, jó felvonulási utakkal rendelkezik[...] A tér nagysága ellenére olyan, hogy egy kb. 10 m magas szobor igen jól betölti` - írták az egykori Gorkij (ma Városligeti) fasor torkolatával szemben felállított, majd 1956. október 23-án lángvágóval ledöntött és a Blaha Lujza térig vonszolt Sztálin-szobor tervpályázatában.

A pályáztatást követő diktatórikus döntés után néhány hónapon belül lebontották a városligeti villamos-végállomást, a Regnum Marianum templomot és a Városligeti Színházat. Az elkészült 65 mázsás Sztálin-bronzszoborba beolvasztották az 1945 után eltávolított Tisza István, Andrássy Gyula, Darányi Ignác köztéri szobrainak anyagát.

A munkálatok 9,45 millió forintba kerültek, ami akkor 1150 ember egy évi teljes átlagjövedelmének felelt meg.

Szavazás az új '56-os emlékmű helyszínéről
www.rev.hu
Hol legyen az új '56-os emlékmű 2006-ban? - így szólt a Múlt-kor kérdése 2005 januárban.
18485 olvasói szavazat alapján 44.8% az egykori Sztálin-szobor helyén, 42.4% nem Budapesten, 6.6% a Corvin-közben látná az új emlékművet, 6.3% számára mindegy, hogy hol lesz.
A mostani nemzetközinek szánt tervpályázat (letölthető pdf dokumentum) összeállításában az 1956-os Emlékévet előkészítő Emlékbizottság, az 56-os forradalmárokat, valamint az 1945-1956 közötti politikai üldözötteket képviselő Társadalmi Bizottság véleményét is figyelembe vették. Az emlékmű számára a városligeti Regnum Marianum emlékkereszt és a 2002-ben a Lenin-szobor helyén felállított Időkerék közötti területet jelölték ki, ahol 1951-1956-ig Sztálin szobra állt.

A Miniszterelnöki Hivatal a pályázóktól elvárja, hogy az új központi emlékmű "megtestesítse a magyar nép évszázados, nemzeti függetlenség iránti vágyát, azt a hagyományt, melynek keretében helyezhető el az 56-os forradalom és szabadságharc (...). Fontos, hogy az Emlékmű a szabadságharc hősies és felemelő napjainak méltó megemlékezési helye legyen. (...) Az Emlékműnek arra az üzenetre lenne érdemes felhívnia a figyelmet, hogy a magyar emberek szabadság utáni vágya teljesedett be, a szabadságra, emberséges életre vágyó nemzet tömörült egységbe. Ez a szabadságmozgalom a kelet-európai szabadságvágy legerőteljesebb kitörése volt, amelynek világtörténelmi jelentősége abban rejlik, hogy a forradalom és annak következményei nagyban hozzájárultak a Szovjetunió és a szovjet típusú rendszerek bukásához." - olvasható a kiírásban (letölthető pdf dokumentum).

A tervpályázat zsűrijében a művészet végét megjövendölő Hans Belting művészettudós mellett Boros Géza művészettörténész, Csíkvári Péter szobrász, Fabényi Júlia, a Műcsarnok igazgatója, Ferencz István építész, Szöllőssy Enikő szobrász, Hans Hollein építész-designer, Körösényi Tamás a Képzőművészeti Egyetem docense, Lázár Antal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar dékánja, Schiffer János főpolgármester-helyettes, valamint a bírálóbizottság elnökeként Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója vesz részt.

A zsűri a pályázók díjazásra összesen 18 millió forintot fordíthat.
A műalkotás teljes bekerülési költsége nem haladhatja meg, a bruttó 650 000 000 forintot. A pályázatokat 2005. június 2-ig várják. A térítésmentesen átvehető tervpályázati dokumentációban történeti összefoglalás archív fotómelléklettel, a helyszínt részletesen ismertető tanulmány, helyszínrajzok, geodéziai és kertészeti állapotfelmérés, helyszíni fotók találhatók.

Az elbírálásnál figyelembe veszik, hogy az új emlékmű mennyire fejezi ki a szabadságeszményt, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszmeiségét, nemzeti és világtörténelmi jelentőségét; milyen mértékben városképet meghatározó elem; mennyiben alkalmas egyéni és ünnepélyes közösségi megemlékezések megtartására.

A történész szakmát a zsűri által felkért szakértői csoportban Rainer M. János, az 56-os Intézet igazgatója és Szerencsés Károly képviselik. A további szakértők között Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének alapító elnöke, Jánosy Katalin, Nagy Imre unokája, Jovánovics György, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense és a 301-es parcella emlékművének alkotója, Kocsis László, a Fővárosi Kertészeti Kft. vezérigazgatója, és Okrutay Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki szakmai igazgatóhelyettese szerepel.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!