A titkos metró nyomában

Valószínűleg napjainkban is épül a Moszkva alatti titkos metró, amellyel a Kreml éppen aktuális ura és szűkebb környezete percek alatt elhagyhatja az atomtámadás vagy más veszély fenyegette orosz fővárost. Az immár állítólag közel 150 kilométeres hálózat léte a Szovjetunió 1991-es széthullásáig a legszigorúbb államtitkok közé tartozott, s az orosz illetékesek a mai napig nem ismerték el hivatalosan, hogy valóban megépültek a titkos járatok.

A nyomvonalakról, a járatok üzembe helyezésének évéről, illetve a szerelvényekről csak szórványos értesülések vannak. Az egyik fő forrás Jurij Zajcev, aki annak nyomán szentelt éveket a kutatásnak, hogy nagyapja elmesélte neki, fiatalabb korában maga is dolgozott a titkos építkezésen. A kutatásnak új lendületet adott, amikor Alekszandr Muzikantszkij, Moszkva egyik belső kerületének egykori vezetője egy lapnyilatkozatában maga is beszélt a kormányzati metróról. `A Kremlt és a parancsnoki pontokat összekötő föld alatti járatok negyven évig épültek, és fenntartásuk hatalmas összeget emésztett fel` - idézte Muzikantszkijt a Komszomolszkaja Pravda.

Ekkor már javában kutattak a magukat `diggereknek` (ásóknak) nevező fiatalok, akik a moszkvai csatornarendszeren, illetve szemmel láthatóan sehova sem vezető lejárókon keresztül igyekeztek behatolni a föld alatti járatokba. A diggerek még inkább fellelkesültek, amikor a kilencvenes évek közepén nyilvánosságra került az az elnöki rendelet, amely a titkosszolgálattól az elnöki adminisztráció kezébe helyezte a nem részletezett különleges föld alatti objektumok építését. Ugyanez a határozat egyszerű bunkerekre és raktárakra is vonatkozik, ám a kutatókat változatlanul csak a közlekedésre alkalmas járatok érdekelték.

Tovább a teljes cikkhez a HVG oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai