Régészeti kutatások és egyéb felfedezések 2004-ben

A legrégibb síléctől az egymillió éves műalkotásig

Olvasóinkhoz hasonlóan magunk is kedveljük, ha valamilyen tárgyban `a legrégibb` emlékről számolhatunk be. Idén tehát közösen örülhettünk: a régészet számos területen hozott új eredményt ebben a témában.

Egymillió éves műalkotás

Erősen indult az év: tavasszal egymillió évesre becsült műalkotásról számolhattunk be, melyet a régészek a művészeti tevékenység első megnyilvánulásának tartanak. A szimbolikus gondolkodás eddig ismert legrégebbi nyomát egy bulgáriai barlangban találták meg, s a lelet még akkor is hatalmas jelentőségű, ha csupán állatcsontba vésett rovátkákból áll.

Épp egy hónappal később a világ legrégebbi ékszerei kerültek elő Afrikában: a kagylóból készült, színezett csecsebecsék korát a tudósok 75 000 évre becsülik. A kagylókat megcsiszolták, lyukat fúrtak beléjük, s olyan kopásnyomok figyelhetők meg rajtuk, melyek természetes úton nem fordulnak elő.

Nyáron visszakanyarodtunk Európába, azon belül is Bulgáriába, ahol a legrégibb műalkotás után a földrész legrégibb oltára került elő. A település, melyhez az oltár is tartozott, i. e. 6000 körül virágozhatott, maga az oltár 8000 éves, és feltehetőleg terményáldozatokat mutattak be rajta.

Amerika fiatal ország, annak is örülnek, ha pár száz éves köznapi tárgyak bukkanak elő a föld alól. Idén ősszel Amerika legrégibb borospincéjének örülhettek a kutatók. A Jamestownban, a kontinens első állandó angol településén talált maradványok között nyolc sértetlen és további három törött borosflaska volt, melyek akár 1680 óta is ott pihenhettek.

A világ legrégebbi ékszerei

És ha már Amerikánál tartunk, térjünk vissza arra a meghökkentő elméletre, mely szerint az első amerikaiak Ausztrália felől érkezhettek. A hipotézist az a nem sokkal későbbi kutatás is megerősíti, melynek során megtalálták Amerika legrégibb csontvázát, és az bizony öregebbnek bizonyul a híres Kennewick-embernél.

Két ősi keresztény műemlékről is beszámoltunk az idén: az egyik a római Fórum legrégibb keresztény temploma, melyet ideiglenesen megnyitnak a látogatók előtt. Az i. sz. 6. század körül épült templomot 1200 évvel ezelőtt földrengés temette be, s csak 1900 körül ásták ki teljesen. A másik az önálló keresztény egyházzal rendelkező Etiópia legősibb keresztény műemléke. A lalibelai sziklatemplom-komplexum, mely Afrika legismertebb őskeresztény műemléke, sokkal régebbi, mint eddig feltételezték: legkorábbi elemei erődként épülhettek az i. sz. 7. században.

Grönland legrégibb síléce pedig, mint októberben beszámoltunk róla, több mint ezer éves. A vörösfenyőből faragott, 85 centiméter hosszú, 9 centiméter széles, végein lekerekített lapos fadarabot 1997-ben találták, korát azonban csak a közelmúltban állapították meg szénizotóp vizsgálattal. A teszt eredménye szerint a faeszköz 1010 körül készült, és nagy valószínűséggel síléc lehetett, amely az északi szigetet 980-ban elfoglaló norvégokkal került Grönlandra.

1. Régészeti eredmények Magyarországon 2004-ben
2. A legrégibb síléctől az egymillió éves műalkotásig
3. Újrafelfedezett nevezetes helyek a történelemben
4. Egyiptom kimeríthetetlen történelme: 2004 felfedezései