Régészeti kutatások és egyéb felfedezések 2004-ben

Egyiptom kimeríthetetlen történelme: 2004 felfedezései

Végül külön kell szólnunk arról az országról, melynek sok titkot rejtő földje még ma is a legcsábítóbb a régészek számára, s melynek régészeti híreit a történelem iránt érdeklődő nagyközönség is a legszívesebben olvassa. Természetesen Egyiptomról van szó, ahonnan idén is számtalan érdekes hír érkezett.

Zahi Hawass, Egyiptom hasábjainkon is gyakran szereplő főrégésze a maga keresetlen stílusában márciusban bejelentette: mivel rekonstruálnák VI. Ramszesz szarkofágját, jó néven venné, ha a British Museum visszaszolgáltatná a kőkoporsó Londonban őrzött eredeti arcrészét.

Tutanhamon sírjának titkai

2004. november végén egy Tutanhamon múmiáján végzett röntgenvizsgálat állapítja meg a fáraó betegségeit, halálokát, valós korát. 2005 május 1-ig pedig felbecsülhetetlen értékű műkincsek láthatók a Tutanhamon, a másvilág aranya címmel a bonni szépművészeti múzeumban. A vizsgálat és a kiállítás kapcsán felidézzük a Tutanhamon-sír feltárásának történetét.

Ugyancsak tavasszal állapították meg spanyol kutatók, hogy Tutankhamon fáraó vörösbort ivott. Hogy honnan tudják? Vadonatúj kémiai eljárással elemezték a sírban talált edények üledékét. Módszerüket még sok sírleleten alkalmazni kívánják, úgyhogy hamarosan talán más történelmi személyiségek italozási szokásairól is beszámolhatunk.

Bort vagy egyéb élvezeti cikket ugyan nem találtak aban a sírban, melyet szintén tavasszal tártak fel Kairótól 25 kilométerre, 50 vászonba bugyolált múmiát viszont igen. Érdekesség, hogy a holttesteket egy valósgos labirintust képező alagútrendszerben helyezték nyugalomra - kb. 2500 évvel ezelőtt.

Harwa, az egyiptomi kézműves i. e. 800 körül élt. Életében nem alkotott olyant, amitől történelmi jelentőségre tenne szert, halála után viszont igen: múmiájának arcáról háromdimenziós modellt alkottak olasz tudósok, s az eljárásoz közönséges orvosi CT-berendezést használtak. Nem sokkal később Németországban átvilágították egy egészen jelentéktelen jószág, egy macska múmiáját is: a bebugyolált cicát a röntgenasztalra parancsoló tudósok arra voltak kíváncsiak, milyen eljárással tartósították oly tökéletesen az egyiptomiak halottaikat. A kérdés azért is érdekes, mert a macska- és embermúmiák összehasonlításából az is kiderült: az egyiptomiak lényegében ugyanazt az eljárást alkalmazták emberek és állatok tartósításánál, és hasonló tisztelettel bántak emberrel és állattal.

Ősszel - egy sikeres akció kapcsán - visszatértünk Zahi Hawass küzdelmére, amit az egyiptomi műkincsek visszaszerzéséért folytat világszerte. Úgy tűnik, az angolok hajlanak az alkura: legutóbb azt jelentették be, Nagy-Britannia 619 értékes egyiptomi műtárgyat visszaszolgáltat feltalálásuk eredeti helyére.

1. Régészeti eredmények Magyarországon 2004-ben
2. A legrégibb síléctől az egymillió éves műalkotásig
3. Újrafelfedezett nevezetes helyek a történelemben
4. Egyiptom kimeríthetetlen történelme: 2004 felfedezései