Hibák Napóleon koronázásában

2004. november 16. 09:32

I. Napóleon császár 1804. december 2-i `önmegkoronázásának` bicentenáriuma alkalmából az eseményt megörökítő David-festmény figyelmes megtekintését ajánlja a párizsi Louvre múzeum. Jacques-Louis David A koronázás című 10x6 méteres műve, amelynek állandó kiállítási helye a versailles-i kastély, bár megtörtént ceremóniát ábrázol, a valóság iránti hűségről több vonatkozásban megfeledkezett, vagy pedig a művészt `megfeledkeztették`.

Korábban

2,4 millió fontért keltek el a Napóleon-relikviák a Fontainbleau-i kastélyban
235 éve született Napóleon
Búvárok kutatják a napóleoni hadihajó roncsát
Napóleon és Nelson ükunokái kibékültek
Orvosi műhiba végezhetett Napóleonnal

Ismert például, hogy Napóleon anyja, Letizia, aki ellenezte fiának Joséphine Beauharnais-val való házasságát, nem volt jelen a párizsi Notre Dame katedrálisban tartott ünnepségen. David mégis ráfestette a képre, a vendégeknek fenntartott díszhelyre. A vázlaton VII. Pius pápa még keresztbe tett kézzel látható, de a császár úgy vélekedett: `Nem azért hozattam el, hogy semmit se csináljon` - mondta, ezért a festményen a szentatya már áldását adja Joséphine férje általi megkoronázására. Maga Napóleon sem azonnal nyerte el a képet végleges pozitúráját. Az első változatban háttal az oltárnak éppen saját fejére helyezi a koronát, végül csak a nekikészülődést örökítette meg a festő. Így azonban egy üres rész maradt a képen, amit David egy Julius Caesarra hasonlító arccal töltött ki. Még azt a `szentségtörést` is elkövette, hogy a kompozíció színhatása miatt paróka nélkül jelenített meg rajta egy bíborost. A kép további érdekessége, hogy a testvérek és volt konzulok csak a kép két szélén kaptak helyet és a marsallok közül is sokan hiányoznak - írja a Louvre évfordulós kiállításáról a madridi El País.

Jacques-Louis David: Napóleon koronázása

Napóleon számára fontos volt annak kimutatása, hogy minden hatalom az övé és rajta keresztül a francia népé. Szimbolikájában össze kellett egyeztetnie a forradalmi ideált, a néptől kapott hatalmat egy dinasztia alapításával. Ezért a képen látható hatalmi szimbólumok ugyanazok, mint amelyeket Nagy Károly német-római császár viselt ezer évvel korábban. Igaz, hogy Nagy Károly koronáját a forradalom megsemmisítette, de ez nem okozott problémát. Ugyanaz a Chaumet ékszerészcég, amelynek védnöksége alatt A koronázás január 17-ig megtekinthető a legnagyobb párizsi múzeumban, annak idején elkészítette a pontos mását. A köztudatba azonban azt vitték, hogy a régit restaurálták. A császár el volt ragadtatva a festménytől. "Ez nem egyszerűen egy festmény - mondta - a néző sétálhat benne." Amikor aztán Napóleon politikai szövetséget keresve elvette feleségül Habsburg Mária Lujzát, a képet elrejtették, később pedig, amikor száműzött lett, a francia restaurációs nemesség nem akart emlékezni arra, hogy egy "jöttment" ilyen magasra vitte.

(Panoráma)