Karinthy Frigyes léghajón repült a Városliget fölött

A 206 méter hosszú Graf Zeppelin léghajó elhalad a Városliget felett

Lódobogás úri módra

1866-ban Ferenc József császár és Sisi császárné – ekkor még nem koronázott magyar uralkodói párként – sétalovaglást tettek a Városligetben. A télen elnéptelenedő helyszínre feltehetően az uralkodói reprezentáció miatt esett a választás, a legendás lovas páros látogatásáról a Vasárnapi Újság a következőképpen számolt be: „Ő Felségeik sétalovaglása a Városligetben. Szerdán délután 1 órakor Ő Felségeik zárt hintóban a lövöldébe kocsiztak, hol őket a városi főkapitány, Thaisz Elek fogadta. Itt már udvari lovászok vártak nyerges paripákkal, melyeken Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta.”

Az uralkodói pár pesti kilovaglása 1866-ban, a kiegyezés előtt egy évvel feltehetően az uralkodói reprezentáció részét képezte, melyhez megfelelő helyszínnek találták a téli időszakban néptelen Városligetet. A baloldali képen Erzsébet királyné lovaglóruhában egy korabeli képesújságban, jobbról a királyné és Ferenc József lóháton (balról színes litográfia, Vanity Fair, 1884, jobbra Piotrus / wikimedia)

Tesla sétabotja és a tudományos forradalom

Nikola Tesla 1881-ben a Puskás Tivadar-féle telefonközpont üzembehelyezésén dolgozott technikusként, ám a megfeszített munka idegösszeomláshoz vezetett. Munkatársa és jó barátja, Szigeti Antal beszélte rá az állandó testmozgásra és a szabadban tett sétákra, amelynek helyszínéül a Városligetet választották. Ezen a ponton a legenda és a valóság kettéválik. Az anekdota szerint Tesla Goethe Faustját idézte – „Az istenség lehull, pár pillanat még / szerezhet testi szárnyat is az ember!” –, amikor elérkezett a heuréka-pillanat: sétabotjával a porba rajzolta a váltóáramú dinamó és a motor működésének koncepciós rajzát.

Az ifjú Tesla röviddel pesti tartózkodása előtt, 23 évesen (balról), jobbról pedig a feltaláló zseni az amerikai Colorado Springsben kialakított laboratóriumában (a képek forrása: wikipédia)

Idegenbe szakadt magyar művész

Az 1890-es években a magyar írók és újságírók Otthon Köre rangos résztvevőkkel rendezett nagyszabású jótékonysági koncertet az Iparcsarnokban. Az ország tűzkárosultjainak megsegítését célul tűző, jótékonysági hangverseny fellépői voltak a korabeli újság tudósítása alapján: „Splényiné-Blaha Lujza báróné; a budai dalárda, Erkel Sándor karnagy, filharmóniai társulat, Goldmark Károly zeneszerző hazánkfia, Prevost Henrik operaénekes és Sauer Emil zongoraművész.” Az egyik legrangosabb fellépő, a keszthelyi születésű Goldmark Károly (1830–1915) Bécsben élt, és a császárvárosban szerzett magának hegedűművészként és zeneszerzőként nemzetközi hírnevet. Az Ország-Világ című lap azt is hírül adta, hogy „az Iparcsarnokban rendezendő nagy elite-hangversenyen a fővárosban időző arisztokrácia teljes számban lesz jelen. József főherceg őfensége a nagy hangversenyen valószínűleg családjával együtt szintén jelen lesz.”

A kor egyik legismertebb bécsi zenésze, Goldmark Károly (balra), jobbra pedig a fővárosi korzó zenepavilonja, háttérben a rangos hangversenyhelyszínnek számító, több ezer hallgató befogadására alkalmas Iparcsarnokkal

Világbajnokok a jégen

A Színházi Élet riportere 1929 telén, a jégpályán nemcsak előkelő, nagyvilági társasággal, hanem kiváló sportemberekkel is találkozott. Erről így számolt be a lap olvasóinak: „A világbajnokságban is díjat nyert Szalay–Orgonista páros műkorcsolyázó bajnokok naponta treníroznak a műkorcsolyázók számára fenntartott ringben, készülnek az amerikai nagy versenyekre. Az ifjú generáció korcsolyázói között feltűnést kelt Szilassy Nadine, aki fiatal kora ellenére, máris a legbriliánsabb technikával korcsolyázik. A budapesti jégcsaládnak és a korcsolyázóknak buzdítója és kedves barátja a mindenki által becézett Zsigmondy Géza bácsi, aki bár hetvenéves is elmúlt, naponta korcsolyázik délelőtt és délután. Idén újra feltűnt a műkorcsolyázók tréningjén Mérai-Horváth Opika és Kronberger Lili.”

Schanzer Mária és Kohner Kató bárónő, a korabeli divat szerint korcsolyázáshoz öltözve (balra), a jobboldali képen pedig a sokszoros magyar bajnok Szalay Sándor és Orgonista Olga gyakorol a Városligeti Műjégpályán, 1929-ben (4)

Karinthy égen és földön

1931 márciusában Karinthy Frigyes egy Graf Zeppelin fedélzetéről tekinthetett le a Városligetre – a nem túl szerencsés magyarországi út a borongós időben a Csepel-szigeten kezdődött, ahol neves írónk is a repülő csoda fedélzetére lépett. A 206 méter hosszú jármű látványos utazását több korabeli fotó is megörökített. A humorában utolérhetetlen írónk nemcsak a levegőből pásztázta a főváros zöld szegletét, hanem többször „leereszkedett”, és személyesen tette tiszteletét rendezvényeken. 1918-ban, az újságírónap alkalmából rendezett virslievő versenyen zsűritagként őt is lencsevégre kapták a leleményes fényképészek.

A 206 méter hosszú Graf Zeppelin léghajó elhalad a Városliget felett

(x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt